Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Bank az Akadémia hitelszámlájáról átutalta a vételárat, 10.600 pengőt Lantos Adolfnak.19 Megyery Ella (1898-1962), a Pesti Hírlap munkatársa a kéziratgyűjtésről és a kéziratok áráról szóló cikkében meg is jegyezte, hogy az Akadémia nagyon jutányos áron jutott az évtizedek munkájával összegyűjtött, egyedülálló, 81 tételt tartalmazó kézirategyütteshez.20Zömében a Lantos Adolftól vásárolt két kéziratcsomóból állították össze később a Kézirattárban az Arany János-gyűjtemény K511 (Versek) és K512 (Versek és egyéb kéziratok) számú csoportját. Az Akadémia életében példátlanul nagy összegű kéziratvásárlás felkeltette a sajtó érdeklődését is. Voinovich Géza főtitkár a Képes Krónika című társasági lap újságírójának bemutatta az új szerzeményeket, aki az MTA főtitkári hivatalában, Arany János egykori dolgozószobájában kézbe is vehette a kéziratokat.21 A második világháború sok ígéretes akadémiai tervet tett zárójelbe, az Arany-szobáról többé nem esett szó. 1943-ban már azon dolgoztak az Akadémiai Könyvtár munkatársai, hogy az egyre erősödő és sűrűsödő bombázásoktól hogyan óvják meg legértékesebb gyűjteményi részeiket.22 Az Akadémia palotáját Budapest ostroma alatt ért károk miatt a könyvtár munkatársai 1948-ig helyreállító jellegű munkát végeztek.23Csak a különgyűjtemé- nyek (Kézirattár és a Régi Könyvek Gyűjteménye) termeinek elkészülte után, 1949/1950-ben vették elő ismét az Arany-kéziratokat, ekkor újrarendezték Arany János levelezését is.24 Az első jelentős, Arany-dokumentumokat is tartalmazó kéziratbeszerzés 1951-ben történt. Ekkor Szinnyei Ferenc irodalomtörténész özvegye felajánlotta férje kézirat- és editio princeps-gyűjteményét az Akadémiai Könyvtárnak.26 A gyűjteményt, amelyben Arany A tengeri-fosztók című balladájának kézirata mellett id. Szinnyei Józsefhez írt levelei is megtalálhatók, Arany János versek, levelek, Petőfi Sándor és mások levelei cím alatt helyezték el a Kézirattár gyűjteményében (jelzete: K527). A második világháború utáni legértékesebb Arany-kéz- iratgyarapodás 1952-ben történt. A Kisfaludy Társaság 1952. május 18-i ülésén „komoly megfontolás” után kimondta saját feloszlatását.26 A társaság története alapításától fogva összefonódott a Magyar Tudományos Akadémia történetével,27 a két intézmény tagsága között is jócskán voltak átfedések. Teljesen természetes tehát, hogy a Kisfaludy Társaság állandó otthont kapott az Akadémia palotájának első emeletén. Itt helyezték el műtárgyait, az ajándékba kapott írói ereklyetárgyakat és a kéziratokat is. A társaság alapszabályai szerint vagyona, amely számos festményből, szoborból, valamint egy páncélszekrényben elhelyezett kéziratokból és ereklyetárgyakból állt, megszűnése esetén a Magyar Tudományos Akadémiára száll.28 A Kisfaludy Társaság vagyontárgyait 1952. július 12-én adta át Voinovich Kovács Mihály olajképe Arany Jánosról az Akadémia kézirattárából (Kát. 134.) 243
