Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

Kat. 130.

Megdicsérnélek kedves szép leveledért, ha attól nem félnék, hogy majd elbízod magadat, és nem tanúlsz, hanem csak piperéskedel, a mire nagyon hajlandó vagy.

Különben nagyon örülök, hogy jól mulattál, Csengeryéknél is, meg a Kálmán »ezermester' tűzi játékán. Csak nagymamát is biztasd, hogy kezdje meg már a fürdőjét; - te,

Rózával, úgy is tudom minden nap „szabadúszói" a Dunában. Csak aztán vigyázz „a kis halra" meg az egészségedre, édes kis puczikám! Csókollak: (innen nem ragad rád a köhögés) és maradok szerető nagyapád Arany János.

Talán meg is sokallod már a virágot, mert biz azok nem valami különösek, de most mégis teszek ide egyet. Ez búzavirág, mely búzavetés közt terem. Itt ugyan az nincs, de van rozs; meg árpavetés, amazt már kezdik aratni is; tegnap ott leltem a mezőn jártamban, és leszakítottam neked. Gondolj róla, szegény édes anyád kék szemére, mely egykor te rád oly szeretőleg nézett. Isten veled, kis leányom, csókol számtalanszor szerető nagyapád Arany János.39

Talán ez, a növekedő gyermekkel ápolt kapcsolat békíti meg Aranyt az élettel, a jövővel, egyre sűrűbben jelentkező tüneteivel, szaporodó fizikai korlátáival - korán öregedő, bizonytalanul mozgó, rosszul halló és látó testével. „Csak az nincs, amit legjobban szeretne, jó humor, jó kedély és jó egészség” - írja magáról.40 Az elkésettség, a már pótolhatatlan hiány jelzése a központi tárlóban egy kézirat, Arany gyöngybetűs tisztázata, játékos életallegóriája, ötvenévesen írt végrendelete, az Epilógus (kát. 129). A versben megjelenik az omnibusz, a nagyváros dzsungele (kát. 130), egy új, izgalmas téma, amelynek folytonos mozgása, ide- gensége, karikatúraszerű, elrajzolt alakjai vonzzák Aranyt; s a „nemzet költőjét” formabontó műfaji és stíluskísérletekre ösztönzik:

Mindenki annyit ér, ahogy Betölti hivatását:

Nézd ezt a vén ujsághordót:

Becsülöm a szokását.

Hajnalba' már lót-fut szegény,

Öllel van a csomagja,

S mit nem csinál - kit nem kinél,

Mig számonkint eladja.

146