Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

E gyermeknek igen nagy szenvedélye van minden iránt, ami nem prózai, s ez nekem nem kevés gondot ad, mert egyfelől nem akarnám, hogy műveletlen maradjon, másfelől félek, hogy ábrándozó lesz, s az élet prózai oldalába nem fogja tudni magát betanulni. - Meglehet, csak mulé- kony benyomást tett rá a nemzeti színház, de meglehet örököst. Ezért akarnám én a háztartási gondok felé vonni.27

Lánya korai, műkedvelő kísérletei sikeresek, csakúgy „bukdácsol a koszorúkban”,28 fellépéséről a Hölgyvilág is tudósít. Arany komolyan veszi a dolgot és a lány nyilvánvaló kedve és tehetsége ellenére sem engedi a színpadi pálya felé tájékozódni:

Kát. 74.

Többször nem hagytuk fellépni s ő könnyen belenyugodott. Bezzeg dolgozott aztán női munkán is eleget [...]. [Ejgy pompás abroszt horgol, két barátnéjával, az úrasztalához ajándékul. Örülök ennek... mert a fruskák magoktól jöttek e kegyeletes eszmére, mikor itt először communicáltak. Csak szép az a női szív, míg romlatlan, tiszta! Egy hitvány kávés abroszon áll a szent kenyér, a helyett csinálnak egy gyönyörű, virágos és kelyhes térítőt, közepén a húsvéti báránnyal.29

A következő - versekben ritka - évben születik meg Aranynak a „magyar pacsirtát”, a világhírű énekesnőt ünneplő verse, a Hollósy Kornéliának (kát.75), amely a színésznő 30. születésnapjára összeállított albumba, felkérésre készült.30 Barabás Miklós képe még a 11 évvel fiatalabb művészt ábrázolja, abban az évben, amikor - itáliai sikerei után - először lépett fel a Nemzeti Színházban. Hollósy Kornélia pályája gyökeresen eltért Arany Juliannáétól. Színészi, énekesi tanulmányait 15 évesen, családja és környezete ellenállását legyőzve, örökségét pénzzé téve kezdi el külföldön. 19 évesen lesz a pesti társulat tagja, számos hazafias jótékonysági akció részese, a forradalom, a szabadságharc és Kossuth aktív támogatója. 1855-ben születésnapján, egy vakok számára felajánlott hangversenyen lépett újra színpadra. Az eseménynek minden bizonnyal volt közvetett politikai célja is, Aranynak erre az alkalomra írt verse egyértelműen az osztrák uralom alatt álló Olaszországra céloz:

Egy nép lakik túl tengeren,

Hol délre lejt az Alpok alja,

Hol fűszeres völgy, rónaság Az erdős Appennint uralja:

Hajdan dicső nemzet, ma rab: - S hogy lánca csörgésit ne hallja:

Énekkel űzi bús neszét,

S az érc igát enyhíti dalja.

Oh, hát dalolj nekünk!...

(Hollósy Kornéliának)

113