Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Nők a családban
A család Pestre költözését követően is hasonló körben zajlik társasági életük jelentős része: Gyulaiékkal és Csengeryékkel gyakran járnak össze. 1881-ben Széli Piroska meséli volt tanítónőjének, Karacs Teréznek, hogy Szász Károlyéknál társasjátékoztak, majd táncoltak.24 Arany utolsó éveiben a nagyszülők unokájukkal a nyarakat a Margitszigeten töltötték. Az Arany család női tagjai a kor szokásához híven magánúton, otthon fejlesztették ismereteiket. Nem tudni, hogy Arany Jánosné Karacs Teréznek írt alább idézett levelében milyen iskolára utal, hiszen elképzelhetetlen, hogy Nagyszalontán a 19. század elején nők számára létesített oktatási intézménybe járt volna. Talán valamilyen vegyes osztályú elemi oktatási intézményről lehet szó levelében: Kedves Terézem! Kétkedve magamba, írjak-e azon nőnek, a ki oly szépen és helyesen ír? Mentsen ki előtted azon ok, hogy fél századdal ez előtt, azon iskolában, a hol én tanultam, nem arra fektették a fősújt, (elég hibásson), hogy a nő szépen és helyesen írjon, és a tudományokból minél többet tudjon: hanem a női élethez tartozó, a kézi munkának minél több ágát, és abból minél többet, alapossan megtanulyon.25 Közismertek Aranyné tekervényes mondatai, archaikus, az élőbeszédhez alkalmazkodó helyesírása, valamint rejtőzködő, az írástól gyakran ódzkodó magatartása,26melyek mind kevés iskolázottságról tanúskodnak. Tudvalevő az is ugyanakkor, hogy rendelkezett egy, tipikusan az oralitásra jellemző műveltségi réteggel: Arany Juliska az anyjától hallott népmeséken nőtt fel. Ezeket a népmeséket Julcsa és anyja aztán le is jegyezték, ám az Arany családban érvényes nemi szerepek eloszlásához híven a mesék Arany László neve alatt láttak napvilágot.27 Arany János lányaként Juliskának természetesen jóval több lehetősége volt a szükséges műveltségi szint megszerzéséhez. Apja révén már zsenge gyermekségében ismert néhányat a hazai és külföldi irodalom jeleseinek alkotásaiból: négy éves korában szavalta Czuczor Gergely A falusi kislány Pesten című versét és Johann Ludwig Uhland Beteg leányát.26 Petőfi János vitézében gyönyörködött, s Arany Lacinak című versét addig olvasta, míg öccse könyv nélkül nem fújta. 1847-ben, hat évesen Szilágyi Istvántól öccsével közösen La Fontaine Száz mese száz képpel című könyvét kapta ajándékba, amelyből olvasni is megtanult: „Julcsa a 100 mesének már is sokat - az iskolai éneklő olvasás helyett folytonos, bár még néhol hibás - olvasást - köszön.”29 Németül Reméle Nepomuki János Gyakorlati német nyelvtan című könyvéből tanult, lehet, hogy apja segítségével.30 Nagykőrösön franciául is elkezdett tanulni, néhány nyelvórát Gyulai Pál adott neki: Julcsa [...] elkezdett volt francziául tanulni, kis Gyulai is adott neki nehány leczkét, úgyhogy olvasni már meglehetősen tud, de abba maradt, az apja restellj tanítni, szegény gyermek szeretett volna Pestre felmenni, hogy lásson, halljon élvezzen egy kicsit, Csengeriné sokszor hitta már igen szívesen, de még eddig nem volt alkalom[.j3' Míg Juliska kizárólag magánúton szerezte meg a szükséges ismereteket, lánya, Széli Piroska intézményes keretek között folytatta magántanulmányait. Kezdetben Karacs Teréz 91
