Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Nők a családban
hasonló ékszereket. Ennek nem volt mindig szerencsés kimenetele. 1859 októberében Arany Juliska arról panaszkodik Rozvány Bettának, hogy tánc közben karkötője beleakadt táncosa ruhájába, és eltörött. Hiába küldte aztán fel Pestre, az ötvös már nem tudta az eredeti formájához híven szépen megjavítani.16 A bálozások mellett a nagykőrösi társasági élet más típusú szórakozásra is lehetőséget adott időnként. A tizenéves Arany Julcsa nagy hajlandóságot mutat a színészkedésre, így többször szerveznek barátnőivel családi körben színházi esteket. 1853-ban Gubody Rozinával színre alkalmazzák Jókai Mór Az örmény és családja című novelláját, s ezt karácsonykor előadják a Beretvás családnál a Gubody és Beretvás lányokkal. Arany Tompának tömören jegyzi meg: „Julcsa [...] komédiáz.”17 Juliska Arany szerint már nyolc éves korában kijelentette anyjának, hogy színésznő szeretne lenni. S noha a nyolc éves gyermek óhaját nem kellett a szülőknek egész komolyan venni, később is nagyon vigyáztak arra, hogy lányuk ebbéli hajlandóságát a házimunkára való szoktatással ellensúlyozzák. Amikor Juliska a nagykőrösi műkedvelőkkel 1856-ban Kisfaludy Károly Csalódások című vígjátékában lép fel, Arany így kommentálja az esetet Tompának: „Nem hiába mondta ez 8 éves korában: anyám, én színésznő leszek. De most lakói ám a művészi szenvedélyért, pár hét óta ingeket kell varrnia nekem, s ez úgy hiszem, sokkal nekivalóbb foglalkozás, mint a másik.”18 A nagykőrösi társasági élet mellett az Arany család női tagjainak más lehetősége is volt az otthon színtereiről kilépni. Nyaranként többször utaztak Szalontára a rokonokhoz, Tompa Mihályt és családját is meglátogatták Hanván, és ha nem is gyakran, de Pestre is fel- felrándultak szükségleti cikkeket beszerezni: „Juli [...] mult napokban Pesten volt, egy nap ment, haza is jött, téli ruhát kellett vennie. Oly közel hozzánk az a Pest, reggel 8-kor indul az ember este 8-kor itthon van, mégsem megyünk. Engem nincs mi vonjon oda, a nőket volna, de hiányzik a pénz.”19 Juliska 1853 nyarán járt öccsével először Pesten. 1854 tavaszán Lengyel Dániel tanár feleségével töltött ismét ott pár hetet.201856-ban Arannyal járt a fővárosban, aki sógorának írt levelében számolt be arról, hogy lánya „ki pestezte magát egy időre."21 Juliska később is tölt hosszabb periódusokat Pesten Arany barátainál, Csengery Antaléknál vagy Gyulai Páléknál; ilyenkor gyakran mennek színházba.22 1859-es pesti tartózkodása idején a korabeli irodalmi-politikai élet elitje veszi körül: Én most Pesten időzöm a' kedves müveit Csengery család körében. A Kazinczy ünnepély alkalmával fölhozott Apám 's az óta fönnt vagyok, 's valószínűleg az egész telet itt töltöm. Különös nagy mulatságaim ugyan nincsenek 's nem is lesznek, de én oly végtelenül jól érzem magamat. Tudom, Betta néni is teljesen elemében volna helyemben. Ilyen emberek közt csupa gyönyörűség az élet. Deák Ferenc, b. Eötvös, b. Kemény, Szalay László, Jókai, stb. stb. napontai vendégeink, az estéket hol egyik hol másik, hol mindnyája körében töltjük. 'S míg a’ Kazinczy ünnep össze gyűjtve tartá a’ két testvér hon legnevezetesebb költőjét, Íróját, művészét, mint Kazinczy Gábor, Erdélyi János, Gyulai, Szász Károly, Apám stb., stb. kik a vidékről is följöttek az itt lakókkal együtt minden délben és este nálunk lehetett találni. Igazán ritkán adódik a’ szerencse hogy ily sok jeles és valóban jeles emberek közt legyen; 's én e szerencsét a legnagyobb mértékben föl tudtam fogni, és élvezni.23 90
