Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)

Tárgykatalógus - Nők a családban

Azok a tárgyak, amelyek katalógusunkban az Arany család női tagjaihoz köthetők - a porcelán étkészletek darabjai (Kát. 26-30.), a különféle kézimunkadarabok (Kát. 31-33.), az ékszerek (Kát. 34-36.), végül pedig az Arany Juliska könyveit tároló szekrény (Kát. 37.) - a 19. század egyik legnagyobb hatású ideológiáját, a nemi alapon elkülönülő életterek gondolatát igazolják vissza. Ezen elgondolás szerint a férfiak szerepe a társadalmi nyilvánosságban, a nőké pedig a magánélet környezetében való tevékenykedés. A 19. században sokan gondolták úgy, hogy a nő elsődleges feladata, hogy jó feleség és jó családanya legyen, esetenként jó honleány: vezesse a háztartást, férje számára biztosítson kiegyensúlyozott családi hátteret, és jó hazafiakat neveljen gyerekeiből. Ez természetesen nem jelentette azt, hogy a nők teljes mértékben ki lettek volna zárva a társadalmi nyilvánosság bizonyos tereiből. A 19. századi társasági életnek számos olyan alkalma volt, amely lehetőséget teremtett a nők számára a magánélet szférájából való kimozdulásra: bálokon, hangversenyeken, színházban, jótékonysági esteken a nők aktív szereplői voltak a nyilvános tereknek. És természetesen a 19. században is voltak olyan nők, akik túlléptek a társadalmilag számukra vizionált szerepkörökön, és a női emancipáció rögös útján harcoltak az őket megillető jogok kivívásáért. Az Arany család női tagjai azonban nem ez utóbbi csoporthoz tartoztak.

Arany János így mutatta be levélben Petőfinek feleségét első személyes találkozásukat megelőzően:

Meglátogatsz, azt Ígéred. Jőj el, az isten áldjon meg: az én nőm se nem fest, se nem zongoráz, se nem öltözik tízszer napjában: de Petőfit olvas, jó anya s jó magyar gaz- dasszony, t.i. a miből van. Majd főz ollyan töltött káposztát, hogy édes anyád is csak ollyat főzhetett, s tudom, Pesten, nem ettél ollyat, mióta verseid első füzete megjelent.1

Feleségének hasonló kvalitásait emelte ki Arany sógorához írt levelében is, a család 1851-es Nagykőrösre való átköltözése után. Ercsey Julianna e levélben is mint példás gazdasszony jelenik meg, aki háza táján szorgoskodik: konyhakertet művel, baromfiakat nevel, szabad óráiban azonban olvasásra is szakít időt: „Juli nénéd egészséges, s ollyan menyecske, hogy még! [...] Kertje csak egy tenyérnyi, majorsága öt hat csirke lévén, üres óriában regényt olvas.”2 Ercsey Julianna mint példás gazdasszony folyamatosan visszatérő témája Arany különböző időszakokban írt leveleinek. A jó háziasszony ismérvei közé tartozott többek között a takarékosság, a rendelkezésre álló pénz gazdaságos beosztása, vagy bizonyos helyzetek leleményes, kreatív megoldása. 1854-ben szintén sógorának írt levelében például azzal dicsekszik Arany, hogy felesége a nagykőrösi remek burgonyából megtanult keményítőt előállítani: „Hogy ne feledjem, Linának azt izeni a Julcsa nénje, hogy ha még nem csinált keményítőt, ne fáradjon vele, miután ő, azaz Juli, nagy gazdálkodva, az itteni olcsó és fölséges burgonyából, sokkal olcsóbban megtanulta kiállítani, s már ellátta magát a kellő mennyiséggel.”3 Máskor azt sajnálja Arany, hogy nem tudja Tompáékat is megkínálni „amúgy melegében” azzal a fölséges kaláccsal, amelyet felesége sütött.4 Egy következő alkalommal arról tudósítja költőbarátját, felesége mennyire izgul, hogy nem tud Tompáéknak baracklekvárt főzni az az évi rossz termés miatt.5 1849-ben pedig, amikor rövid ideig belügyminisztériumi fogalmazóként Pesten tartózkodik, s a Vörösmarty és Garay családdal egy háznál foglal szállást magának, így ír

88