Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Író, költő, hivatalnok
iszonyú nagy künn, messze, és második emelet, különben jó, tiszta semmi élő állat nincsen benn, - a mi Pesten nagy ritkaság, négy nagy szoba; de üresek, csak kettőt bútoroztunk be - hárman vagyunk, kettőbe is elférünk.”9 A Három pipa utcai lakásból költöztek 1864-ben a közelben lévő Üllői út 7. szám alattiba. Aranyt 1865-ben választották az Akadémia titoknokának. Fizetése mellé hivatali lakás is járt: az Akadémia palotájában lévő titkári szállás. Mivel azonban e szállás ideiglenesen bérbe volt adva, a család csupán 1867-ben, Szent György napján foglalhatta el. Ez volt utolsó közös lakásuk. Az akadémiai lakás hat szobából állt: fogadószobából, ebédlőből, hálóból, Arany László két szobájából és a költő dolgozószobájából.'0 E dolgozószoba berendezését őrzi a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum. A tény tehát, hogy Arany János külön dolgozószobával rendelkezett, nagykőrösi tanárkodása idejétől bizonyítható. A Pestre költözés első időszakából egyértelmű adatok a külön dolgozószoba meglétére nem állnak rendelkezésre. Akadémiai titkársága idején azonban hivatali-írói működésének a laktérben egyértelműen elkülönülő dolgozószoba volt legfontosabb tere. Az akadémiai dolgozószoba azonban több is volt ennél: voltaképpen a költő külön lakószobája volt. Nemcsak itt dolgozott, hanem itt is aludt, tisztálkodott. Felesége unokájukkal, a kisgyermek Piroskával osztozott egy szobán. Széli Piroskát lányuk 1865-ben bekövetkezett halála után ugyanis Aranyék magukhoz vették, és ők nevelték. Arany dolgozószobájának berendezése a következő bútorokból állt: a költő ágyából (Kát. 95.), mellette éjjeliszekrénnyel (Kát. 96.), és pipatóriumával (Kát. 53.). Az ágy végénél spanyolfal (Kát. 97.) védte a léghuzattól. Szintén a szobában állott diófa mosdószekrénye (Kát. 83.) tartozékaival: mosdótállal (Kát. 84.), fogkefe- (Kát. 86.) és szappantartóval. A szappantartó ma már nincs meg. A szoba díszét mahagóni íróasztala alkotta (Kát. 1.). Az íróasztal előtt egyszerű nádszék állt (Kát. 16.). Az íróasztal mögött barna ripsszel bevont dívány (Kát. 88.) szolgált nappali pihenőhelyül. A szoba bútorzatához tartozott két barna ripsszel bevont fotel is (Kát. 89; 90.), melyek közül az egyik mindig az íróasztaltól balra állt. Ezekben szeretett üldögélni a költő. A fotelek előtt kis kerek, barna fényezett dohányzóasztalka volt (Kát. 63.). Másik kis dohányzóasztal is állt a szobában, lantot ábrázoló lábakkal (Kát. 47.). A két fotelen kívül két egyszerű nádszék szolgált a vendégek fogadására, ebből ma már csak az egyik van meg (Kát. 92.). A szoba tartozéka volt még két fényezett ruhásszekrény (Kát. 75; 76.), egy üveges könyvszekrény (Kát. 18.) és egy álló vasfogas (Kát. 74.).11 Arany János dolgozószobájának berendezése a 19. századi polgári lakáskultúra jellegzetességeit tükrözi a magánélet és a reprezentáció tereinek érdekes vegyítésével. Míg a szoba berendezésének egyik fele (az ágy az éjjeliszekrénnyel és a mosdószekrénnyel) kifejezetten privát térhasználatról tanúskodik, másik fele az íróasztallal, kanapéval, fotelekkel és dohányzóasztalkákkal a nyilvános térhasználat irányába mutat. Noha a lakásban volt a szalon funkcióját betöltő fogadószoba, tudvalevő, hogy Arany saját szobájában is fogadott vendégeket. A privát és nyilvános tér ily módon való vegyítése azonban nem egyedi jelenség, a korszak más értelmiségi lakásaiban is előfordult. A történész Horváth Árpád, Szendrey Júlia második férje szobájának tartozékai például kísértetiesen emlékeztetnek Arany szobaberendezésére.'2 48
