Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben
János Gimnázium épületében, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai (Illés Lászlóné, Miklós Róbert) Arany-emlékkiállítást rendeztek az iskolában.311958-ban Barla-Szabó József Arany János pipájának (Kát. 50.) felajánlásával gyarapította a gyűjteményt. A nagykőrösi Arany János Múzeum mai formájában végül a két gyűjtemény egyesítésével jött létre 1974-ben az Arany János Gimnázium irodalomtörténeti gyűjteményéből (mely 1957-től kezdődően az Arany János Emlékmúzeum nevet viselte, és a gimnáziumban berendezett „Arany-szoba” anyagából állt), valamint az 1951-es alapítású városi Arany János Múzeumból. 1974-ben kezdődött meg az emlékszoba tárgyi gyűjteményének szakleltárkönyvbe vétele a Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum szakembereinek bevonásával. (Korábbi szakleltár a tárgyakról tehát feltehetőleg nem állt rendelkezésre.) A gyűjtemény 1977-től kezdődően látogatható az Arany János Múzeumban: ekkor került át korábbi helyéről, a gimnáziumból. A múzeum és állományának történetét az 1972-ben kinevezett igazgató, a néprajzos muzeológus Novák László publikációiból ismerhetjük. 1977 októberében előbb időszaki kiállítást rendezett Arany János születésének 160. évfordulójára, majd 1978 tavaszán megnyílt az állandó kiállítás is.32 Valószínűleg ez alkalomból került sor a gyűjtemény újabb gyarapítására. Árverésen való vásárlás útján ekkor került a Perecz-Vargha családtól - Széli Kálmán rokonságától - a múzeum irodalomtörténeti anyagába Arany Juliska számos személyes tárgya: hímzett könyvjelzője (Kát. 32.), az 1848-49-es szabadságharc pénzérméiből készült nemesfém karperecé (Kát. 34.), valamint hozományul kapott étkészletének darabjai (Kát. 27: 28: 29.), továbbá Arany Jánosné brosstűje (Kát. 35.), illetve nagy valószínűséggel Arany János zsebóratartója (Kát. 41.).33 A fenti tárgyaktól eltérő provenienciájú az Arany Juliska által készített úrasztali terítő (Kát. 31.), mely 1978 táján került az Arany János Múzeum birtokába; ezt megelőzően a nagykőrösi református egyház úrasztali felszerelésének volt része.34 Arany László koporsókulcsának 1978-as megvételéről a Pest Megyei Hírlap 1979-ben tudósított (Kát. 106.).35 Budapest - Kisfaludy Társaság Ereklyetára, Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára Az édesapja levelezését összegyűjtő Arany László külön kezelte az általa „közérdekűnek” minősített, és az ún. „családi” jellegű részt. Halála előtt úgy intézkedett, hogy apja levelezésének közérdekű darabjai kerüljenek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárába. Arany László özvegye végrehajtotta férje kívánságát, és a kijelölt leveleket elküldte a MTA akkori főtitkárának. Az Arany család iratai, többi levelezése, kéziratai Arany László özvegyének birtokában maradtak. Szalay Gizella 1905-ben másodszor is férjhez ment.36 Második férjével, Voinovich Gézával a Ménesi út 23. szám alatti villában őrizték a hagyatékot, anélkül, hogy abba bárki is betekinthetett volna. Az épületet a második világháborúban bombatalálat érte, melyben Szalay Gizella életét vesztette, és az Arany család hagyatéka is megsemmisült. Szerencsére Arany János egyes műveinek kéziratait, relikviáit Arany László végakaratából özvegye még második házassága előtt különböző gyűjteményekbe - köztük a Kisfaludy Társaság ereklyetárába - jutatta el.37 34
