Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben
A Kisfaludy Társaságot 1836-ban alapították Kisfaludy Károly barátai és írótársai a magyar irodalom és a műízlés fejlesztésére. A Társaság ereklyetárában őrzött gyűjtemény kialakítása tervezetlenül indult meg néhány levél és kézirat ajándékozásával, és csak később gyarapodott emléktárgyakkal is. Az ereklyetár adományait meg akarták mutatni a nagyközönségnek, ezért megfelelő teret kerestek kiállításukhoz. Kezdetben a Társaságot megillető Kisfalu- dy-termet célozták meg, melynek használatát sajnos nem engedték át nekik, így elhatározták, hogy a felhalmozott „kincseket” a Nemzeti Múzeumban helyezik el örökös letétként. Mivel ez a terv is meghiúsult, azok sokáig elzárva maradtak a látogatók elől. 1897-től 1901-ig Arany László özvegye több tárgyat adományozott a Kisfaludy Társaságnak. Elküldte például Arany János gyöngyház- berakásos, hathúrú gitárját, melyet Peter Teufelsdorfer készített. (Az új szerzeményről a Vasárnapi Újság is beszámolt.38} Az adományozott tárgyak között volt Petőfi Arany Jánosnénak ajándékozott vékony kis aranygyűrűje (Kát. 36.), és egy kis ezüst kanál, melyet az első magyar 1848-as ezüst máriásból formáztak (Kát. 23.). Arany Gizella 1899. április 22-én Széli Kálmánnak küldött levelében olvashatunk róla, hogy a kis- kanalakból Nagyszalontán kívül a Petőfi és Kisfaludy Társasághoz is kerültek: „egy kis ezüst kanál Arany János betűivel vésve; ez egy ezüst húszasból készült, melyet Petőfi hozott mint első magyar ezüst pénzt - 48-ban, ipámnak ajándákúl. Ipám nagyon szerette e kanálkákat, (a Petőfi és Kisfaludi társaságnak is juttattak belőle) nagy becsben tartotta az emlék kedvéért.”39 Gyulai Páltól érkezik a Társasághoz a költő tajtékpipája és gyufatartója, ide kerül továbbá a szivartartója (Kát. 69.), szivarja és karszéke (Kát. 17.) is.40 Arany János fotelje (Kát. 91.) nem hagyta el az Akadémia épületét, hiszen a költő akadémiai szobájának részét képezte. A költő 1865. január 26-tól a Magyar Tudományos Akadémia titoknoka lett, majd pár évvel később, 1870. január 17-én a közgyűlés főtitkárnak választotta. Már titoknokként is hivatali lakás járt neki és családjának az Akadémia épületében, de sokáig nem használhatta ki ezt a lakhatási lehetőséget, mert a lakás bérbe volt adva, ami késleltette Aranyék beköltözését. Gönczi Ambrus kutatása alapján Arany egykori lakószobájának ablaka az épület Akadémiai utcai oldalának I. emeleti utolsó ablaka volt. Napjainkban ez a Tudósklub utolsó szobája, 1950-től kétablakosra bővítették. A ma „Arany-szobaként” is emlegetett udvari helyiséget 1950-ben alakították ki az egykori konyhából és folyosórészből. Szintén Arany főtitkári lakásához tartozott a mai Kézirattár utolsó helyisége, a ma is egykori helyén található kályhával (Kat. 94.).41 A tárgyak egy része - köztük a gitár, a szivar és a pipa - idővel eltűnt a gyűjteményből. A gyufatartó azonban még ki volt állítva a szivartartó (Kát. 69.) mellett az 1957-ben Sáfrán Györgyi közreműködésével berendezett emlékszobában, ahogyan a megmaradt fotók is tanúsítják. (Kép 7.) Kép 7. Az MTA 1957-es Aranykiállításának részlete a vitrinben látható szivartartóval (Kát. 69.) és gyufatartóval 35
