Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Zeke Zsuzsanna: Arany-tárgyak közgyűjteményekben
miből fentartani, képtára csak irgalomból gyarapodhatik, szekrényei a tárgyak kiállítására nincsenek.’12 A külföldi múzeumokról is tudósít, beszámol előkerült műtárgyakról, követi az Eszterházy-gyüjtemény hazakerülését, szót ejt szoboravatásokról. Figyelemmel kíséri Dante emlékét, nem feledkezik meg a Shakespeare-évfordulókról és Puskin tervezett szobráról sem. Mindaz, ami Petőfi emlékének megőrzését szolgálta, ugyancsak helyet kapott lapjaiban. 1860. november 28-án a Szépirodalmi Figyelőben Arany tollából olvashatjuk a következő gondolatot: „a magyar közönség nemzeti nyelvének őreit s a szépnek apostolait magához méltó tiszteletben kezdi részesíteni és kőben, szívben örökitni vágyik”.13 A költő itt talán még nem is játszott el a gondolattal, hogy hamarosan saját használati tárgyai is Arany-szobákat kialakító múzeumokban fognak sorakozni. Nagyszalonta - Csonka torony (Kép 2.) 1882. november 12-én megalakult az Arany János Emlékbizottság, mely a Nagyszalontán született költő emlékének megőrzését, kultuszának ápolását tűzte ki célul. A társaság társadalmi gyűjtéssel megalkotta az első Arany-múzeumot, majd a múzeum számára megszerezte a Csonka tornyot a telkén lévő házzal. Széli Kálmán volt a terv kezdeményezője, melyben Arany László is támogatta őt: Az Arany-szoba bizonnyára nemes és kegyeletes gondolat, de félek, hogy létrehozására nem lesz elég erőtök. Egy elég szilárd s elég tisztességes kis ház fölépítése, fenntartása, későbbi őrizete, gondozása, tisztán tartása stb. jelentékeny alaptőkét venne igénybe s azt összeteremteni bizonyára nagyon nehéz feladat. Azonban aki már megpendítette az eszmét, ám buzgólkodjék mellette. Részemről minden tekintetben kész leszek a tervezők törekvéseit minden tőlem telhető módon támogatni és elősegíteni.14 Az Arany-szobához már kapott a bizottság néhány apróbb tárgyat, s hamarosan Arany László is ajándékoz nekik emléktárgyakat a családja nevében. Nagy Sándor református lelkipásztornak, az Arany Emlékbizottság alelnökének a következőket írja: „készséggel elhatároztam, hogy boldogult atyám bútorait, ruhaneműit, könyveinek egy részét, a szobájában volt apróságokat, továbbá a különböző kitüntetésekre vonatkozó okiratokat, a ravatalára küldött koszorúk szalagjait stb. - szóval a reá vonatkozó kegyeleti emléktárgyak legnagyobb részét - az emlékbizottságnak átengedem.'15 Arany László leltárt készített az átadott tárgyakról,16 és határozott kérése volt, hogy ezeket az emlékszobából soha ne engedjék kivinni. A felajánlott könyveket „Arany János könyvtárából” pecséttel látta el. Az Arany-szobát először a gimnázium egyik lakásában rendezték be, mely annak a teremnek a helyén állott, ahol Arany János 1831-től 1833-ig praeceptorként tanított. Az emlékszoba átadására 1885. június 6-án került sor. A gimnáziumi szobát a kezdetektől ideiglenes helyszínnek tekintették, noha végül 14 évig kapott helyet ebben a térben az Arany-szoba. A cél, Széli Kálmán ötletét alapul véve, a Csonka torony megvétele, felújítása, majd falai közt az Arany-emlékek elhelyezése, az Arany-múzeum megnyitása volt. A torony hosszú ideig 28
