Török Zsuzsa: Az Arany család tárgyai. Tárgykatalógus (Budapest, 2018)
Tárgykatalógus - Családi és szociális kapcsolatok
Annak eldöntése, hogy az egyes családtagok (férfiak nőknek, nők férfiaknak) milyen ajándékokat adtak egymásnak, végső soron kulturális elvárásokon alapult. A férjek, apák, nagyapák általában kevésbé praktikus, inkább érzelmi töltésű, de sokszor drága ajándékokat adtak szeretteiknek. Ezek az ajándékok leggyakrabban ékszerek voltak. A nők ellenben sokkal személyesebb és időigényesebb, legtöbbször saját kezűleg készített praktikus ajándékokkal lepték meg férfi családtagjaikat. Ezek közül a 19. században a lakások gyenge kifűtöttsége miatt leggyakoribb a házisapka volt, melyet a férfiak otthon hordtak. Bezerédj Etelka, Bezerédj István reformkori politikus özvegye, akinek teadélutánjain az Arany család tagjai is rendszeresen részt vettek Pestre költözésük után, több házisapkát is készített Aranynak, melyek közül egyet ma is a szalontai múzeumban őriznek (Kát. 46.). Wohl Janka, a pesti szalonélet és a korabeli női irodalom jól ismert alakja is küldött időnként ajándékba egy-egy maga készítette „szép sipkát” Aranynak,4 de még házipapucsot is.6 Arany Juliska maga is kötött a család férfitagjainak házisapkát.6 Az ajándékozás kitüntetett célközönsége gyakran a gyerekek voltak. A gyermek Juliska és Laci többször kaptak ajándékokat édesapjuk íróbarátaitól, tanártársaitól. A hat éves Juliskának és öccsének Szilágyi István 1847-ben La Fontaine meséit küldte ajándékul.7 Kovács János, Arany debreceni kollégiumi diáktársa és geszti nevelőkollégája 1854-ben késeket vett vásárfiába Arany gyermekeinek.8 Tömöri Anasztáz a nagybátyja halálára Arany által megírt sírversért Juliskának arany melltűt, Lacinak ezüst tintatartót küldött hálája jeléül.9 Gyulai Pál 1855-ben „boríték alatt, némi csecsebecsét küldött karácsonyi ajándékul” Julcsának.10 A tágabb családban időnként egészen rusztikus ajándékok is előfordulhattak. így történt, hogy 1856 decemberében Ercsey Sándor Szalontáról egy egész disznót küldött ajándékba Aranyéknak Nagykőrösre.11 Máskor pedig szolgáltatást fizetett volna ki helyettük: ugyanezen év augusztusában ajánlotta fel, hogy kifizeti a szekérbért, ha Aranyék úgy döntenének, hogy meglátogatják őket Szalontán.12 Arany és íróbarátai is folyton váltottak ajándékokat egymással. A családi emlékezet úgy tartja számon, hogy Petőfitől kapta az Arany család azt a kávéfőzőt, amely katalógusunkban is szerepel (Kát. 43.), de szintén Petőfi ajándékai az 1848-1849-es forradalomhoz kapcsolódó tárgyak: a kokárdák (Kát. 19; 20.), a nemzeti színű karszalag (Kát. 21.) és a pénzérmék (Kát. 22; 23.), melyből Aranyék kiskanalakat csináltattak utólag. Arany és Petőfi ugyanakkor egy egész sor könyvet is váltott egymással.13 Sokszor saját szerzőségű, de más könyvek ajándékba küldése is általánosan jellemző volt Arany és írótársai kapcsolatára. Időnként az ajándékok címzettjei a költőfeleségek voltak. Arany 1864 márciusában például komaasszonyának, Tompa Mihálynénak küld egy „kis könyvet húsvéti ajándékul.”14 Az ajándék nem mindig volt tárgyi természetű, írókról-költőkről lévén szó sokszor küldték egymásnak saját verseiket egy-egy nevezetesebb alkalomra. 1861 decemberében Tompa például saját versét küldi János napi ajándékul Aranynak.15 De az is előfordult, hogy költőbarátok közt is a mindennapi élet sokkal prózaibb oldalához kapcsolódott a kapott ajándék: Lévay József Miskolcról Nagykőrösre és Pestre is küldött bort ajándékba Aranynak;16 mindketten nagy pipázók lévén, Arany többször kapott ajándékba pipát Tompától és Gyulai Páltól. in
