Zeke Zsuzsanna: „Magukra maradt bútorok”. Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből (Budapest, 2019)
Várady Szabolcs: Magukra maradt bútorok
Az íróasztalomon reménytelen összevisszaság, egy kinyitott könyv, kerestem benne valamit, egy rakás fénymásolat, elolvasandó már mióta és így tovább. Jó stabil íróasztal különben, Csurkának is tetszene. De mi lesz vajon a számítógépasztalokkal? Bekerülnek a PlM relikviatárába? A laptopok, a tabletek? A még újabb ki tudja, mik? Egy vitrinben ki lesznek állítva egyszer, mondjuk, Závada Pál pendrájvjai? A képzeletem itt cserben hagy, de abban biztos vagyok, hogy a PlM nagyszerű munkatársai ki fognak találni valamit, hogy az irodalom keletkezésének az újabb fajta eszközeit is bemutassák. Erre a mostani kiállítás bátorít. Mert ezt itt nagyon kitalálták. Magukra maradt bútorok. írók bútorai, négy teremben. Négy fokozata a bútorok múzeumi tárggyá válásának. 1. terem: a bútor mint műtárgy. 21 szék. Ahány, annyiféle. Bár stílusában némelyik rokon. Szecessziós karszékben ült Heltai, Ambrus Zoltán, biedermeier széken Hajnal Anna, Ottlik, Thonet karosszékben Schöpflin, majd később ugyanabban Vas István, egy másikban Szerb Antal, egy harmadikban Sütő András. A 2. terem címkéje: használati tárgy. Amelynek jelentőségét nem a bútor készítője, hanem a használója adja meg. Kiemelt helyen Petőfi széke, amely nem is volt az övé, csak kölcsönkérte, amíg modellt ült Orlai Petrich Somának. Itt nem is használati a tárgy, hanem kultikus. De már Babits redőnyös iratszekrénye olyan, amilyen nekünk is van. Réz Pál asztalkája pedig - ó, istenem, hiszen ezen halmozódtak a Holmi-kéziratok meg a kávéscsészék, de persze kártyáztak is rajta régebben sokat. A 3. terem: a kérdések terme. Mennyire szabad restaurálni egy relikviát? Elveszhet-e a nyoma rajta annak, aki használta? És lehet-e fontos akkor is, ha nem is az használta, aki miatt fontos? Mennyire személyes a viszony bútor és használója közt? Móricz például terveztette, Nagy László pedig maga is készítette el. Itt egy karosszék, amelyben nyilván ült Ady, amikor testvérét látogatta. Egy szekrény, Arany János vette a lányának. Egy könyvespolc, lehetett volna József Attiláé is, ha még élt volna, amikor Szántó Judit megvette, és nem váltak volna el már amúgy is korábban. És nagy kérdés az is, hogy mennyi tárgy marad fenn, mennyi vész el. Bocsánat, megint személyes leszek. Nézem Jékely Zoltán biedermeier székét avval az ovális, középen üres háttámlával, és annyira ismerős ez a típus. Hát persze! Ilyen székeket vittünk a Duna fölött egyszer Petrivel. 10
