Lakos Anna (szerk.): Kortársunk Chehov. Milyen gyorsan telik az idő! (Budapest, 2018)
Lakos Anna: Kortársunk Csehov - Milyen gyorsan telik az idő! - a kiállítás szövege
2. EGYSÉG Anton Pavlovics Csehov (1860-1904) „A széppróza nyugodtabb és szentebb ügy. Az elbeszélő forma a törvényes feleség, a drámai csupán hatásos, zajos, pimasz és kimerítő szerető.” (Csehov levele A. N. Plescsejevhez (Moszkva, 1889. január 15.) (Csehov Művei IV., Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.,1039. o., ford. Wessely László) Életében - miként a darabjaiban - nem történtek nagy, földrengető események. Egy dél-oroszországi kereskedőcsaládban nőtt fel. 1876-ban az apa a csőd elől Moszkvába menekült, Csehov később a család után költözött a fővárosba, ahol 1884-ben orvosi diplomát szerzett. Nagyon szűkös körülmények között, egy nedves alagsori lakásban laktak. Az irodalomtörténet sokáig úgy tudta, hogy Csehov humoros történetek írásával kezdte írói pályáját, azonban ez a feltevés megdőlt, amikor előkerült a még gimnazistaként írt művének, az Apátlanoknak a kézirata. Humoros történetei írásába és publikálásába pedig azért kezdett, hogy javítson életkörülményeiken. 1880-ban 20, öt évvel később már 129 cikke és novellája jelent meg. 1882-től a szentpétervári Szilánkok című szatirikus lap szerzője lett. 1884-ben Zvenigorodban praktizált. Ekkoriban kezdődtek egészségügyi problémái, megjelentek nála a tuberkulózis első tünetei. Éppen Dél-Franciországban tartózkodott, ahol tüdőbaját kezelték, amikor kirobbant a Dreyfus-ügy: a hazaárulással jogtalanul megvádolt francia katonatisztet, Alfred Dreyfust zsidó származása miatt fogták perbe és bebörtönözték. Ez az igazságtalanság Európa-szerte sok értelmiségit és művészt, többek között Zolát és Csehovot is felháborított. 1892-ben az író egészsége tovább romlott, ezért Melihovo faluban vásárolt birtokot, ahol családja körében élt, és újraindította (orvosi) praxisát. Itt írta meg híres 6-os számú kórterem című elbeszélését és a Sirályt (1895). 1901-ben feleségül vette Olga Knyipper színésznőt. Csehov levele V. A. Tyihonovhoz (Moszkva, 1892. február 22.) „Az életrajzomra van szüksége? íme, tessék. Taganrogban születtem 1860-ban. 1879-ben elvégeztem a taganrogi gimnáziumot. 1884-ben befejeztem a moszkvai egyetem orvosi fakultását. 1888-ban Puskin-díjat kaptam. 1890-ben Szibérián keresztül Szahalinba utaztam, visszafelé tengeri úton jöttem. 1891-ben európai körúton voltam, ahol nagyszerű borokat ittam és osztrigát ettem. 1892- ben egy névnapi ünnepségen V. A. Tyihonovval mulattam. 1879-ben kezdtem írni a Sztrekozában (Szilánkok). Elbeszélésköteteim a következők: Tarka elbe9
