Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Pacsika Márton: Az új hangszer legtudatosabb kezelője - Kassák Lajos és a budapesti MA (1916-1919)

kicenzúrázása és a kataszteri lista hiányosságai mind irritálóan hatottak a szociáldemokrata értelmiség körében.39 40 [22. kép]

Bár említett cikkében Kéri Pál és később hozzá csatlakozva Göndör Ferenc újságírók“0 kifejezetten a MÁ-t támadták, és csak mellékesen - jóllehet személyeskedve - kérték számon Balázs Bélát és a rendszer kulturális politikájának elsőszámú vezetőjét, Lukács Györgyöt,41 írásaikat mindenki a filozófus - és általában a kommunisták - elleni politikai támadásként értelmezte. A Forradalmi Kormányzótanács napokon belül megtárgyalta az incidenst, és konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Lukácsot, aki szintén tagja volt a tanácsnak, meg kell védeni a bírálatokkal szemben. Kun Béláék egy közleményt adtak ki,42 Göndör Ferencet pedig Az Ember című lapjával együtt néhány hétre eltiltották a publikálástól.43 Érdekes módon Kassák Lajos neve el sem hangzott az ülésen, a MA is csupán a Sajtódirektórium ülésén került szóba, ahol Vágó Béla

[22.] A MA folyóirat 1919. májusi demonstratív különszáma, 1919, [címlap Bortnyik Sándor metszetével], Budapest

[23.] Kassák Lajos, Levél Kun Bélához a művészet nevében, MA, Budapest, 1919, [borító]

39 Lásd erről: József Farkas, írók, eszmék, forradalmak, Szépirodalmi, Budapest, 1979, 249-251.

40 Göndör Ferenc, Kik akarják diktálni a proletárirodalmat?, Népszava, 1919. április 16., 7.

41 Bár a magyarországi Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa Kunfi Zsigmond volt, kulturális politikai kérdésekben helyettese, Lukács György rendelkezett valódi hatalommal. Lukács György, Megélt gondolkodás, i. m., 156.

42 Lukács György és a Magyarországi Szocialista Párt vezetősége, Nyilatkozatok, Népszava, 1919. április 18., 7.

43 Imre Magda-Szücs László (szerk.), A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei, 1919., Akadémiai, Budapest, 1986,312-317.

85