Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Pacsika Márton: Az új hangszer legtudatosabb kezelője - Kassák Lajos és a budapesti MA (1916-1919)

népbiztos az orosz példára hivatkozva vette védelmébe az avantgárd folyó­irat művészeti irányát.44 Lukács később személyesen is válaszolt a kritikákra,45 melyben Kassákék vélt törekvését a hegemóniára éppen úgy visszautasította, mint a szociáldemokraták felől érkező nyomást. A vitában összekeveredtek az ideológiai, hatalmi és művészeti ellentétek a különböző csoportok között, de érezhetően Kassáknak és a MÁ-nak volt a legkevesebb politikai tőkéje ebben a küzdelemben.46 Kun Béla júniusi kongresszusi beszédében a „burzsoá dekadencia termé­kének" bélyegezte a MÁ-t,47 jóllehet az áprilisi vitában még ő maga is az ehhez hasonló támadások ellen szólalt fel. A többség, beleértve Kassákot,48 a szocde- mek felé tett gesztusként értelmezték Kun támadását. Kassák Levél Kun Bélá­hoz a művészet nevében című írásában49 visszatért a márciusi röpirat érvelé­séhez, miszerint, amit ők a MÁ-ban csinálnak, az a művészeti megfelelője Kun Béla politikai tevékenységének. [23. kép] Kassák tízezer példányban röpiratként is szétosztott nyilvános válasza, amelyben a művészet autonómiáját is hang­súlyozta, ugyanakkor nem nyerte el Kun tetszését, de a Tanácsköztársaságnak ekkor már sürgősebb kérdéseket kellett megoldania, mint a különböző értel­miségi frakciók ellentéteit. A MA politikai indíttatású betiltására nincs írásos bizonyíték, és ekkoriban sorra szűntek meg a különböző folyóiratok az egyre súlyosabb papírhiány miatt. A MA valóban nem vált a Tanácsköztársaság hiva­talos orgánumává, mint ahogy bizonyos mértékben a Népszava és különösen a Vörös Újság az volt, de megjelenése hasonló prioritást élvezett, mint a Nyu­gaté vagy a Huszaáik Százaáé.50 Kassák szerepe a Tanácsköztársaság kulturális politikájában nem mérhető Lukácséhoz, és ha nem is a legfontosabb, de min­denképpen aktív formálójának tekinthető. A kommunista rezsim bukása után Kassák újra akarta kezdeni a MA kiadá­sát, de a folyamatos letartóztatások és megtorlások közepette ez lehetetlennek, sőt veszélyesnek bizonyult. Ezt belátva levágatta haját, fekete ingét fehérre cserélte, és követve társait hajóval Bécsbe menekült, hogy ott folytassa a MA szerkesztését.51 44 A Sajtódirektórium 9-es bizottsága 1919. április 15-i ülésének jegyzőkönyve, in Lukács György, Forradalomban. Cikkek, tanulmányok 1918-1919, Magvető, Budapest, 1989, 429-430. 45 Lukács György, Felvilágosításul, Vörös Újság, 1919. április 18., 4. 46 Lásd erről Pomogáts Béla, Kassák Lajos a forradalmakban, in uő, A szellem köztársasága. Tanulmányok, Akadémiai, Budapest, 2004,198-214. 47 Kun elvtárs válasza, Vörös Újság, 1919. június 14., 4—5. 48 Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, i. m., 591. 49 Kassák Lajos, Levél Kun Bélához a művészet nevében, MA, 4/7., 1919,146-148. 50 József Farkas, A Magyar Tanácsköztársaság sajtója, Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 90-95. 51 Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, i. m., 673-674. 86

Next

/
Thumbnails
Contents