Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Pacsika Márton: Az új hangszer legtudatosabb kezelője - Kassák Lajos és a budapesti MA (1916-1919)
A MÁ-ban - egy baloldali művészeti programhoz képest szokatlanul - nagy hangsúlyt kaptak a művészeti autoritások. A lap többször egyetlen művész, úgy, mint Bartók Béla, Ady Endre vagy éppen maga Kassák Lajos köré szervezte egy-egy számát. A Kassák-szám különösen érdekes a MA önmeghatározásának szempontjából. Bár a szerkesztőség gyakran nyilvánult meg mozgalomként, alapvetően Kassák személyes gondolkodása és ízlése határozta meg a folyóirat működését. Ugyanakkor jellemző a lap nyitott szellemiségére és a kritika iránti érzékenységére, hogy Révai József a dicsérő szavak mellett gúnyos mondatokkal is illette a lap vezetőjét a Kassák-számban. A MA köre ugyanakkor olyan konfliktusokat is vállalt ebben az időben, amelyek később negatívan hatottak a folyóirat működésére. Különösen terhelt viszony alakult ki a kor két meghatározó fiatal értelmiségiével, Balázs Bélával13 14 és Lukács Györggyel. „Kassák valószínűleg éppúgy utált engem, mint én őt. Nekem megvolt rá az okom” - mesélte a már idős Lukács Eörsi Istvánnak.15 És valóban: Kassák mind a MA hasábjain, mind önéletírásában hasonló ellenszenvvel nyilatkozott a filozófusról.16 17 Személyes ellentétük a Tanácsköztársaság idején kapott különös jelentőséget, de kapcsolatuk már A Tett korai éveiben elmérgesedett. A kezdetektől eltérő hozzáállásuk a modern művészethez és számos személyes, politikai és esztétikai nézeteltérés is terhelte viszonyukat.18 FORRADALMI MŰVÉSZET VAGY FORRADALMI MOZGALOM? A MA rendszeres és alkalmi szerzői kezdetben olyan pályakezdő baloldali értelmiségiek voltak, mint Révai József, Sinkó Ervin, György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József és Sallai Imre. Ezek a fiatalok később szinte kivétel nélkül a magyar kommunista mozgalom tagjaiként híresültek el, és a Kassákkal egyre mélyülő nézeteltéréseik pedig éppen a szocializmus ügye és az avantgárd művészet viszonyának eltérő értelmezésében keresendők. Ahogy Lengyel írja a Visegrádi utca című 1929-ben Berlinben született regényében: „már nem 13 „A nekiindulásán még érződik némely vidékről származó paraszti és mondhatnám agrárszociális íz..." Révai József, Kassák, új fajiság és objektiv lira, i. m., 192-193. 14 „Meg kell jegyeznünk Lukács György en-gardjával szemben, hogy Balázs írói intencióinak tisztaságában és nem hétköznapias értékében egy pillanatra sem kételkedünk.” Boross F. László, Balázs Béla, Kalandok és figurák, MA, 2/7., 1917, 87. 15 Lukács György, Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon, Az interjúkat készítette Eörsi István és Vezér Erzsébet, Magvető, Budapest, 1989,159. 16 Lásd erről: Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, i. m., 479., 598-600. 17 Lásd erről: Ángyalosi Gergely, Kassák Lajos és Lukács György viszonya, Irodalomtörténeti Közlemények, 91-92/4., 1987-1988, 462-471. 18 Lukács György, Régi kultúra és új kultúra, in uő, Történelem és osztálytudat, Magvető, Budapest, 1971, 29-47. 76
