Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Pacsika Márton: Az új hangszer legtudatosabb kezelője - Kassák Lajos és a budapesti MA (1916-1919)

1918

SZABADULÁS

Györayfloiyas

KomjálAiatlar

lengyel József Révai József

[8.]György Mátyás-Komját Aladár-Lengyel József-Révai József, 7978, Szabadulás, Krausz, Budapest, 1918, [borító]

akartunk a pusztán formai forradalomban tovább menni, nem vallottuk már, hogy a »forradalmian újformájú« vers egyben forradalmi tett is. Mi az akkori helyzetben eszköznek tekintettük a verset, melyet a forradalmi célnak alá kell rendelni.”19

A fiatal baloldali kör egyik legmarkánsabb képviselője ez időben kétségtelenül Révai József volt. A MÁ-ban publikált írásaiban a művészet autonómiája helyett annak politikai potenciálját hangsúlyozta. Állította, hogy „Tendenciózus irodalom kell - nem is mondom, hogy szociális. Csak éppen tendenciózus, és ne a semmibe lendülő legyen.”20 Ezen gondolatok világossá tették - és bizonyos tekintetben előrevetítették - Kassák és a MA hosszú távon még inkább elmélyülő vitáját a hivatalos kommunista mozgalommal a művészet szerepéről és autonómiájáról. A fiatalok (György Mátyás, Komját Aladár, Lengyel József és Révai József) a kiválás után 1918 Szabadulás címmel antológiát jelentettek meg,21 többen az Internacionálé, később a Vörös Újság nevű lapokhoz kerültek. Többségük a direkt politikai cselekvést választotta az autonóm művészet forra19 Lengyel József, Visegrádi utca, Kossuth, Budapest, 1957, 26.

20 Révai József, Ibsen és a monumentális irodalom, MA, 2/8., 1917,126-129.

21 A MA éles és személyeskedő kritikát közölt a négy kivált fiatal közös kötetéről. Barta Sándor, 1918 Szabadulás, MA, 3/11., 1918,135.

77