Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Dobó Gábor: Nemzedékváltás, szintézis és az új társadalom programja - A Dokumentum Budapesten (1926-1927)

[3.] Gert Caden, Függő konstrukció, Dokumentum, 1/1., 1926,1., Budapest [4.] Moholy-Nagy László, [Cím nélkül], Dokumentum, 1/2., 1927,15., Budapest

hogy a szerkesztők a költészetnek kitüntetett szerepet tulajdonítottak, azt „mágiának”, „teremtésnek", „cselekvésnek” nevezték,4 és hittek abban, hogy e tulajdonságai révén képes intuitív módon rámutatni a kortárs világ rejtett összefüggéseire. A lapnak ezt az alapvető ellentmondását - egyfelől a nemzetközi konstruktivizmusra és Bauhausra hivatkozó racionális kutatást, másfelől a szürrealizmustól tanuló, megsejtésekre, a szó mágiájára hagyatkozó megközelítést - a szerkesztők nem oldották fel. A költészetnek különleges státusza volt a Dokumentum ban, amelynek egyik oka az volt, hogy a lap szerkesztői - mindnyájan költők-a magyar kultúrtörténetben megszokott módon minden más területtel szemben az irodalmat tekintették a legfontosabb kifejezésmódnak.

KÍSÉRLET AZ IRODALMI MEZŐBE VALÓ BELÉPÉSRE

Pierre Bourdieu francia szociológus fogalmaival a magyar kulturális életet mezőként írom le, ahol a különböző szereplők, esetünkben a folyóiratok egymáshoz és a politikai, illetve gazdasági hatalmakhoz képest pozícionálták magukat. Ez a szempontrendszer különösen jól használható olyan helyzetek megragadására, amelyekben a mezőbe új szereplők lépnek be, és emiatt átrendeződik az addigi viszonyrendszer. Ilyen időszak volt az 1920-as évek jogilag,

4 Németh Andor, Kommentár, Dokumentum, 1/1., 1926, 6-12. Illyés Gyula, Sub specie aeternitatis, Dokumentum, 1/2., 1927,24-25.

212