Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Dobó Gábor: Nemzedékváltás, szintézis és az új társadalom programja - A Dokumentum Budapesten (1926-1927)

[5.] [N. n.], Légi közlekedés a nagyvárosban (Röpülő omnibusz, „Goliáth”), Dokumentum, 1/4., 1927,17., 18., Budapest

politikailag és gazdaságilag lassan stabilizálódó Magyarországa, amikor a Dokumentum mellett számos művészeti és irodalmi folyóirat született. A hatóságok egyre több lap alapítását engedélyezték. Míg 1926-ban tizennyolc újság indulását nem tették lehetővé, addig 1927-ben feleannyi periodika alapítását akadályozták meg, tehát némileg szabadabban működhetett a sajtópiac. A részleges amnesztia következtében sok értelmiségi hazatért, akik közül többen az irodalmi életbe való belépést célzó lapot indítottak.5 6 A Dokumentumhoz hasonlóan 1925 és 1927 között született avantgárd és modernista lapokat összekapcsolta, az hogy nemzedéki alapon, a „fiatalok” lapjaként, a Nyugattal szemben jöttek létre és új szereplőként önálló pozíciót akartak szerezni a magyar irodalmi mezőben.7 A Nyugat ekkor nemcsak nagy presztízsű lap volt, hanem képes volt újra és újra megújulni (az első világháború után a hagyományőrző modernség programjával),8 így továbbra is vonzó fórumot jelentett a pályakezdő irodalmárok számára. Annál is inkább, mert a Nyugat- az új lapalapítási hullám kezdetén - megújulást hirdetett a tehetséggondozással és a pályakezdőknek biztosított nyilvánossággal.9 Sokan a radikális fiatalok közül azonban nem elégedtek meg azzal, hogy megjelentek a Nyugatban, mert úgy

5 Sipos Balázs, Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban, Argumentum, Budapest, 2011,120.

6 A kérdésről átfogóan lásd: Szolláth Dávid, Magyar irodalmi mező az 1920-as években, Literatura, 41/2., 2015,161-184. Továbbá: György Péter, Az elsikkasztott forradalom, Kassák 1926 után - a hazatérés tanulságai, Valóság, 29/8., 1986, 66-85.

7 A kérdés elméleti hátteréhez lásd: Pierre Bourdieu, A művészet szabályai: az irodalmi mező genezise és struktúrája, (fordította Seregi Tamás), Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, 2013.

8 Tverdota György, A hagyományőrző modernség születése, Literatura, 40/2., 2014,119-132.

9 Hogy mennyire jól szervezett volt a Nyugat, azt az is jelzi, hogy a felmerült igényeket érzékelve, már Kassák kiáltványát megelőzve, 1925-ben meghirdették a lap megújulását, amelynek része volt a fiatal tehetségek felkarolása (pályázatokkal) és az addigi irodalomcentrikus lap „általános érdekűvé" tétele. N. n., A Nyugat új korszaka, Nyugat, 18/16-17., 1925,213-214.

213