Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Szeredi Merse Pál: Kassákizmus - A MA Bécsben (1920-1925)
versekkel azonos vizuális világot akart létrehozni, amit a geometrikus absztrakció formavilágában talált meg. Kassák korai képzőművészeti alkotásainak előképeit Schwitters dadaista műveiben, a Der Sturm absztrakt expresszionizmusában és az Urmanszkij által bemutatott orosz művészetben találjuk meg. Kassák saját munkáit képarchitektúrának nevezte: célja a sík felületen egy új világ „teremtése" volt. A képarchitektúra „teremtés, mely az eljövendő közösség határköveit, diadalmas előrejelzéseit cövekeli a végtelen és alaktalan térbe” - írta róla Kállai Ernő műkritikus. A képarchitektúra elméletét Kassák egy dadaista hangvételű kiáltványban fektette le, amely 1921 őszén jelent meg. Programja jelentősen eltért a képzőművészet szerepével kapcsolatos forradalmi hevületű és propa- gandisztikus hangú írásaitól. Kassák a „tárgy nélküli formát” teremtő geometrikus absztrakt művészet mellett tette le a voksát, amely „önmagát demonstráló erő” és „egy új világ kezdete”.29 30 „Fejünkből töröljük ki a regulákat - írta - mert [a képarchitektúra] nem festészet a szó akadémikus értelmében.”31 A képarchitektúrát alkotó művésznek sem technikai tudásra, sem tulajdonképpeni témára nincs szüksége ahhoz, hogy alkotása egyszerre legyen „amerikai kaliberű város, kilátótorony, tüdőbetegek üdülőhelye és népünnepély”.32 33 [23-24. kép] Kassák saját vizuális kísérleteit nem önálló műalkotásokként értelmezte, hanem elsődlegesen a folyóiratának lapjain, elméleti írásainak és verseinek kontextusában tette nyilvánossá. A képi és szöveges elemek egymást kiegészítve mutatták be az „új világ” vízióját. Kassáknak e korai festményei és kollázsai közül alig néhány maradt fenn, legtöbb képe elveszett vagy megsemmisült. Nagyobb sikerrel kamatoztatták a képarchitektúra elméletét a Kassák folyóiratához és mozgalmához csatlakozott képzőművészek. Elsőként Bortnyik Sándor köteleződött el a képarchitektúra geometrikus absztrakt formanyelve mellett. Őt követte Moholy-Nagy László, aki hosszas kísérletezést követően a Der Sturm Galériában mutatta be konstruktív-dada kompozícióit, a szintén Kassák mellől induló szobrásszal, Péri Lászlóval közösen rendezett kiállításán.34 Egy ideig még Uitz Béla is a konstruktivizmus hívévé vált: 1921-es moszkvai 29 Mátyás Péter [Kállai Ernő], Kassák Lajos, MA, 7/1., 1921,139. 30 Kassák Lajos, Képarchitektúra, MA, l/A., 1922, 53. Eredeti megjelenése: Kassák Lajos, Bildarchitektur, fordította Aczél Pál, MA, Wien, 1921. [szeptember] 31 Bortnyik Sándor, Képarchitektúra album, Kassák Lajos bevezetőjével, MA, Bécs, 1921, [1.] 32 Kassák, Képarchitektúra, i. m., 54. 33 Bővebben lásd: Szeredi Merse Pál: Kassák Lajos első kiállítása (1924), Ars Hungarica, 43/2., 2017,189-214.. 34 Bővebben lásd: Szeredi Merse Pál, Budapest - Berlin - Budapest. Magyar művészek Berlinben az 1920-as években, in Kaszás Cábor-Szeredi Merse Pál-Virág Judit (szerk.), Berlin - Budapest 1919-1933: Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között, Virág Judit Galéria, Budapest, 2016,11-147. 127
