Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)

kiábrándulva, gyalog, pénz nélkül Párizsba ment. Útja során ismerkedett meg a művészetekben, politikában jártas, nemzetközileg jól tájékozódó Szittya Emillel, aki későbbi Tett indulásában is közreműködött.2 [3. kép] Kassák Párizsból hazatérve már nem tudott visszailleszkedni a korábbi munka- és mozgalmi keretek közé; a szabadság biztosítékának többé nem a kötött idejű fizikai munkát, hanem a kötetlenséggel együtt járó alkotást tekintette.3 Ettől kezdve az emberek szerves és dinamikus, de nem szabályozott közösségének a megteremtése lebegett a szeme előtt. Egyszerre lázadt a társadalmi rend és a konvencionális művészeteszmények ellen, legyenek azok a „polgári” világ vagy éppen a szociáldemokrata párt ideái. Az 1912-es vérbe fojtott nagy budapesti munkástüntetést követően végképp elfordult a munkásmozgalmi politizálástól, és úgy érezte, a harcot az irodalom porondján érdemes folytatnia. Bejárt a Társadalomtudományok Szabad Iskolájának előadásaira, valamint elküldte első írásait az irodalmi la póknak és a szocialista sajtónak.4 Ezeknek volt bizonyos sikere, aminek köszönhetően Kassák közvetlenül az első világháború kirobbanása előtt Milotay István felkérésére az Új Nemzedék ben kezdett publikálni.5 [4. kép] A politikai, gazdasági és szépirodalmi hetilap 1913-as indulása óta összekapcsolta a függetlenségi és a demokratikus követeléseket, de hangjába kezdetektől fogva antiszemita szólamok isvegyültek, amelyekaz első világháború alatt felerősödtek. Bár a lap eleinte nem volt háborúpárti, annak megmásíthatatlan tényét elfogadta, és kis idő elteltével támogatni kezdte a háborús erőfeszítéseket. Kassák alkalmazkodott a lap szelleméhez, és ekkor született írásai a háborús tömegsajtó témáit, stílusát, fordulatait tükrözték: 1914 szeptemberében még ő is a központi hatalmak elsöprő sikerére, orosz „forrongásra”6 és a Francia Köztársaság csődjére számított.71914. október 4-i vezércikkében például nyíltan beszélt a központi hatalmak győzeleméről, és azt vizionálta, hogy a háborúval az egész „latinság” összeroppanhat. Egyúttal Németországot „a cári barbársággal és a francia dekadenciával szemben" ideális államként

2 Lásd: Rockenbauer Zoltán, Szittya Emil és a képzőművészet, Enigma, 24/90., 2017, 89-104. Gucsa Magdolna, Szittya Emil - a határsértés mint életmodell, Helikon, 63/1., 2017,110-117.

3 Balázs Eszter, Baloldaliság és munkásszubkultúra Kassák Egy ember élete című önéletírásában az első világháborúig, Múltunk, 58/2., 2013, 83-105.

4 Az 1906-ban létrejött Társadalomtudományok Szabad Iskolája a polgári radikálisok kezdeményezésére munkások és más érdeklődők számára, több ezer hallgatóval. A heti rendszerességgel folyó előadásokat 1912 után a Galilei Körhöz tartozó fiatalok is látogatták.

5 Milotay István levele Kassák Lajoshoz, 1914. július 14. KM-lev. 323. Petőfi Irodalmi Múzeum- Kassák Múzeum, Budapest. Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, Magvető, Budapest, 1983, 218.

6 Kassák Lajos, Az orosz forradalom lehetősége, Új Nemzedék, 1/38., 1914,5-6.

7 Kassák Lajos, Egy új francia forradalom perspektívájában, Új Nemzedék, 1/39., 1914, 6-8.

36