Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)

- erős közösségi szellemmel, ifjonti erővel és társadalmi szolidaritással - jellemezte.8 9 Az európai háborús sajtóval összhangban a francia-német civilizációs konfliktusban Kassák is a németek oldalára állt, ugyanakkor Párizst - akárcsak Ady Endre a Nyugatban 1914 szeptemberében - szembeállítva a vidéki Franciaországgal, univerzalizmusáért dicsérte. Mint számos fordulata, ez is a hazai értelmiség sajátjává váló háború kultúrájának a retorikájából táplálkozott, és azoknak az első világháború előtt Párizs-rajongással jellemezhető magyar íróknak - például Ady Endre, Bölöni György - a nyelvezetére emlékeztetett, akik a háborús eufória első hónapjaiban sem tagadták meg a francia kultúrát. Erre azért fontos rámutatni, mert a magyar szellemi életben a háború elején nem ritkán azok kompromittálták magukat a francia kultúra megbélyegzésével - Laczkó Gézától kezdve Kosztolányi Dezsőn át Herczeg Ferencig -, akik korábban évekig itthon, a francia kultúra első számú közvetítőiként voltak ismertek.

Kassák korai írásai is az általános közhangulatot idéző háborús retorika szellemében íródtak, melyek között akadnak gyűlöletkeltő példák is a szerbekkel szembeni uszításra, a háborút olyan küzdelemként ábrázolva, amely „megszabadít a folyton nyugtalanító barbár különcöktől”.10 11 12 Kezdetben tehát a háborúpárti baloldali értelmiségiekhez hasonlóan Kassák maga is hozzájárult a háborús propaganda érvrendszerének erősítéséhez, sőt fejtegetései nem egyszer azokkal a hatalomközeli háborúpárti írókéival is összecsengtek, akiktől pedig óriási szakadék választotta el.

Érdekes ellentmondása ennek az időszaknak, hogy miközben Kassák publicisztikai írásaiban háborúpárti volt, verseiben kritikus hangokat ütött meg a háborúval szemben. 1914 októberében a vérmes katonai reményeket tápláló Antwerpen című cikke mellett a Marsisten nyája című expresszionista versében a háborúval kapcsolatos ellentmondásos érzéseiről vallott. A két számmal később közölt Harangok énekében pedig már túl is lépett kételyein és egyenesen költészet és háború összeférhetetlenségére mutatott rá.13 14 1915 tavaszán önálló kötetben is megjelentette a háború alatt írott verseitG A kötet címadó költeménye, az Eposz Wagner maszkjában, melyben expresszionista

8 Kassák Lajos, A háború értéke nálunk és - náluk, Új Nemzedék, 1/41., 1914,1-3.

9 Kassák Lajos, Egy csavargó notesz könyvé bői I. (A német és francia csavargó-világ), Új Nemzedék, 1/45., 1914, 8-9.

10 Kassák Lajos, A háború értéke nálunk és - náluk, i. m., 3.

11 K. L. [Kassák Lajos], Följegyzések, Antwerpen, Új Nemzedék, 1/42., 1914, 4-5.

12 Kassák Lajos, Marsisten nyája, uo., 7-8.

13 Kassák Lajos, Harangok éneke, Új Nemzedék, 1/44., 1914, 9.

14 Kassák Lajos, Egy ember élete, II. kötet, i. m., 186-188.

37