Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)
Balázs Eszter: Avantgárd és radikális háborúellenesség Magyarországon - A Tett (1915-1916)
A HÁBORÚ KULTÚRÁJA/KULTÚRÁI A háború kultúrája fogalom a franciaországi Péronne első világháborús emlékhely és múzeum történészeitől (Stéphane Audoin-Rouzeau, Annette Becker) származik.1 Azt jelenti, hogy az első világháborúban részt vevő társadalmakat olyan sajátos diskurzusok, reprezentációk, valamint olyan magatartásformák és gyakorlatok jellemezték, amelyek elősegítették a háború tota- lizálását. A háború kultúrájának főbb témái a haza magasztalása, a hazafias értékek hangsúlyozása, valamint a háborús kormányok, illetve a szövetségesek méltatása mellett az erőszak legitimálása, a nemzetek közötti gyűlölet szítása voltak. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a szakirodalom újabban inkább a háború kultúráiról beszél, és ez a többes szám lehetőséget ad arra, hogy a korábbiaknál differenciáltabb képet alkossunk az egyes nemzeteknek, társadalmi csoportoknak vagy akár az egyénnek a háborúhoz való viszonyulásáról. A háború kultúrájának/ kultúráinak szinte egyik napról a másikra bekövetkező, általános térnyerése mellett - igaz, eleinte csak keveseknél - a háborús retorikától való elfordulásra, illetve a háborúval való szembefordulásra is találunk példákat. Az első világháború kezdetén az európai és a hazai értelmiség döntő többségéhez hasonlóan maga Kassák Lajos is a háború kultúráját formálta. Alig pár hónap elteltével azonban hátat fordított a háborút éltető retorikának, és lapjának egész szellemiségét átitató „harcos antimilitarizmus" irányába radikalizálódott. Bár a kis példányszámban megjelenő A Tett hatása alig volt érzékelhető a háború kultúráját közvetítő sajtó és intézmények elsöprő hatásával összehasonlítva, a kormányzat még ezt a csekély befolyású ellenállást sem tudta tolerálni, ezért a lapot 1916-ban betiltotta. 1917-1918-ra azonban, amikor a háborús lelkesedés Európa-szerte alábbhagyott, és Magyarországon is teret nyert a békevágy kifejezése, Kassák következő lapja, az 1916 őszén indult MA már zavartalanul működhetett. 1 1 Lásd például: Stéphane Audoin-Rouzeau-Annette Becker, 7974-7978, Az újraírt háború, L’Har- mattan, Budapest, 2006, 86. 35
