Balázs Eszter: Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-től a Dokumentumig, 1915-1927 - Az avantgárd és folyóiratai 3. (Budapest, 2017)

Hubert van den Berg: Kassák Lajos, a bécsi MA és az avantgárd folyóiratok „Internacionáléja” az 1920-as években

és az Osztrák-Magyar Monarchia képezte Közép-Európa részét, hanem még a Németalföld is. Illusztratív a térkép, amelyet Joseph Partsch Közép-Európa című munkájában adtak közre 1903-ban,35 [15. kép] és az az előadás is, amelyet a híres holland történész, Johan Huizinga tartott harminc évvel később, ahol azt a kérdést tette fel, vajon Hollandia Nyugat-Európához vagy Közép-Európá- hoz tartozik-e, vagy - ahogy akkor látta - a kettő közötti hídnak, közvetítőnek tekinthető.36 A hidegháború által teremtett megosztottság Nyugat és Kelet között a Németalföldet egyszer s mindenkorra Nyugat-Európa részévé tette, és ennek következtében a németalföldi történeti avantgárd szintén a nyugateurópai avantgárd részévé vált. A tény, hogy Partsch térképe szinte teljesen lefedi Kassáknak a bécsi évek alatti hálózatát - Párizs kivételével, amely az akkori közép-európai művészek számára egyfajta enklávé volt -, azt sugallja, hogy Kassák a 20. századi eleji fogalmak szerint kétségtelenül közép-európainak számított. Kassáknak az 1922-1924- közötti MÁ-ban közreadott hirdetési ábráiból úgy tűnik, hogy ez a valamiféle fiktív vasfüggöny mögötti alternatív Európa, egyfajta „Intermarium", melyet a két világháború közötti időszakban a lengyel diktátor, Józef Pilsudski is szorgalmazott, biztosan nem volt Kassák ínyére való.

[15.] Közép-Európa térképe, Joseph F. M. Partsch, Central Europe, Heinemann, London, 1903, [belső címoldal]

35 Joseph F. M. Partsch, Central Europe, Heinemann, London, 1903. [címlap]

36 Johan Huizinga, Dutch Civilisation in the 17th Century and Other Essays, Fontana-Collins, London-Glasgow, 1968,138-157.

26