Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)
Borbás Andrea: Szabó Magda önvallomásai tükrében
Az Okút szerzője még kaleidoszkópszerűen11 idézi fel emlékeit élete első néhány évéről, hogy ugyanezt a történetet évtizedekkel később Für Elise címen, de más módszerrel újraírja. Míg az Okút című regényt az író, még annak alkotása közben, így jellemezte egy levelében Kardos Györgynek: „[...] a tervezett könyv nem regény, hanem igaz történet, egy olyan kislány életének első pár évéből, akiből később író lett. Olyasmi, mint a Goda önéletrajzi írása1*, azzal a különbséggel, ami Goda és e sorok írója alkata és kompozíciós módja között van. Lesz vagy 8 ív, szokott méretem13, címe is van: Az ókut.” Addig a Für Elise keletkezéstörténetéről a következőképp vallott Szabó Magda Haldimann Évának: „Osztovits Levente azt kérte, írnám meg születésemről a valódi Ókutat, kezdjem a születésemmel, de legyen a gyerekkor is olyan, hogy ezúttal se diszkréció, se szeretetteljes lakkozás.”14 A regény Szabó Magda gyerek- és ifjúkorát meséli el, s egy kétkötetesre tervezett önéletrajzi regény első része. Az Ókúthoz képest azonban lényeges különbség a szülők által örökbe fogadott Cili föltűnése. Itt válik nyilvánvalóvá, mennyire találó Philippe Lejeune meglátása, miszerint: „Az önéletíró nem az, aki elmondja az igazságot életéről, hanem aki azt állítja, hogy elmondja az igazságot az életéről.”15 Sőt, „a személyes történetek újraírhatósága arra figyelmeztet, hogy az emlékező tevékenységben értelemlehetőségek tárulnak fel, a személyiség identitásalkotásának összetett alakzatai.”16 A fogadott testvér hirtelen feltűnése azt is kérdéssé teszi, vajon a képzelt Cili avagy Magdolna-e a regény főhőse. Nagy Boglárka mutatott rá17, hogy Cili több ponton (Kassáról költözött Debrecenbe, szőke hajú, kék szemű) azonosnak mutatkozik az Okút Agancsosával. Ráadásul az Agancsos-Magdolna, illetve a Cili-Magdolna páros ugyanazokat a színházas játékokat játsszák az Okút, és a Für Elise lapjain. Kabdebó Lóránt egy Szabó Magdával készült interjújában arra kérdezett rá, hogy is hívták az írónő „testvéri barátnőjét, az Okút Agancsosát”18. A kérdésre Mikes Edit neve volt a felelet. Mikes Edit Szabó Magda osztálytársa volt a Dóczi Leánynevelő Intézetben, a tablóképen is egymás mellett szerepelnek. Egy másik Kabdebó Lóránttal készült beszélgetés19 során Agancsos újra lánytestvérként kerül említésre, illetve helyesbítve a következőképp: „Nem igazán lánytestvérem, csak nálunk nőtt fel, az Agancsos.”20 A Merszi, Möszjő Lukács evangéliuma című fejezetében pedig a következőket írja Szabó Magda: „Anyám és lánytestvérem, Edit terítéke mellett porcelán rózsabimbó, borospohár csak a két férfi, apám és férjem tányérja mellé kerül egy-egy aranyozott dióval.”21 A Für Elise következő sorai: „Hogy tudhattam volna, hogy Cili én vagyok, sokféle önmagam [...]” - azonban már azt erősítik, hogy itt az írónő egy alter egojával 16
