Borbás Andrea: Tükör és kancsó. Képeskönyv Szabó Magda születésének századik évfordulójára, a Petőfi Irodalmi Múzeum Annyi titkom maradt… című kiállítása alapján (Budapest, 2017)
Borbás Andrea: Szabó Magda önvallomásai tükrében
(ŞzabolVlagda önvallomásai tükrében BORBÁS ANDREA „Mintha a Marsról nézte volna önmagát, szemlélt, értékelt [...]” (Szabó Magda Haldimann Évának, 1981. aug., 62.) A PIM Annyi titkom maradt... című Szabó Magda-kiállításának egy tükör lehetne a szimbóluma. Ez az a tárgy, ami a legtöbbször jelenik meg a tárlaton. Egyfelől a maga konkrét valójában: láthatjuk az írónő édesanyjától, Jablonczay Lenkétől örökölt tükrét, és láthatunk olyan fotográfiákat a szerzőről, amint tükörbe tekint. Másfelől azonban a tükörbe nézés - mely az irodalomban leggyakrabban a szembenézés, a reflexió szimbóluma, az önmegismerés eszköze - Szabó Magda önvallomásaiban is megjelenik. Önvallomásokban pedig bővelkedik az életmű. A Mézescsók Cerberusnak kötet egy esszéjében például így jön elő: „A tükör, amelyet a világ felé fordítottam, halálommal széttörik, cserepei nyilván összeil- leszthetők és beszoríthatok lesznek valami keretbe, és mégsem azt mutatják majd, ami voltam, vagy amit teremtettem.”1 A tükör ráadásul a szerző művész-volta miatt még hangsúlyosabb szerepet kap, hiszen a művészet a platóni mimézisfogalom elmélete szerint a valóság tükre. Szabó Magda életművében pedig éppen az önéletírás műfaja kap kiemelt hangsúlyt, melynek történetét a tükör az önelemzés iránti igény metaforájaként kíséri végig, s mely műfaj sajátossága éppen a tükörbe nézés képessége. Az önelemzés tehát rendkívül erős vonulatot képez az életműben, s nem csupán az önéletrajzi ihletésű regényekben van jelen, hanem az olyan személyes műfajokban is, amilyen az írónő naplója vagy magánlevelezése. Ezeket az önmagára vonatkozó vallomásokat a látogatók a kiállításon az írónő portréinak képaláírásaiként olvashatják, ahogy a jelen katalógusban is. Irodalomelméleti szakszóval, s Csik Veronikát idézve, mindezt úgy is összefoglalhatjuk, hogy Szabó Magda regényei „illeszkednek egy bizonyos önéletírói-térbe.”2 Annyi helyesbítést tennénk azonban, hogy az írónő bizonyos művei illeszkednek egy önéletírói térbe: a kislány Szabó Magda nézőpontjából elbeszélt Okút, „az 13
