Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
Az idős Arany János-képünket Ellinger Ede 1880-as fotói határozzák meg leginkább. A „különös gonddal készült, kitűnően sikerült”64 sorozat négy különböző beállítású felvételből áll, mely egy soha meg nem jelent akadémiai album számára készült. Különféle méretű nagyításokban azonban árusították őket, a bevételt pedig a magyar írók segélyegylete számára ajánlották fel.65 Az elmúlt évtizedben a nyilvánosság elől visszahúzódni kívánó költő valójában már nem tudott elrejtőzni, hiszen a sajtó elvonulási szándékát is figyelemmel kísérte. A megjelenő képek így annál nagyobb feltűnést keltettek: nemcsak a fotók elkészüléséről tudósítottak, de a terjesztésben is részt vállaltak. Összesen négyféle: egy teljes alakos álló (42. kép), egy háromnegyed profilos álló (43. kép), egy ugyanilyen arcbeállítású, szintén teljes alakot mutató ülő (44. kép), valamint az ikonikussá vált, kalapot és botot kezében tartó, támaszkodó variáns készült (45. kép). Ez utóbbi kompozíciót korábban csak metszetről ismertük: kutatásaink hozadéka, hogy ennek eredeti fotója is előkerült. A fotósorozat reprezentációs értékét és célját érzékelteti, hogy megvásárolható volt nagy negyedrétű alakban, „minő szobafalak díszére szolgált”, de hasonlóan illusztris lehetett az az egy példányban elkészült színes portré, mely szintén e fotózáshoz kapcsolódik. A Vasárnapi Újság tudósítója ugyanis beszámol arról, hogy ekkor „Arany Jánosnak egy nagy színezett mellképe is készült, mely pompás aranykeretbe van foglalva, s kaszinói, közintézeti termeknek is díszére válnék. Ez csak egy példányban készült, s élethűsége kifogástalan.”66 Ez utóbb említett, fotótörténetileg is egyedi - máig lappangó - darab a költő körül kialakult kultusz léptékére világít rá ismét. Ahogy már korábban említettük, Arany mintegy keretbe foglalta saját ikonográfiáját: első ábrázolásához, Petőfi rajzához és ezen utolsó fotósorozatához is fűzött Melyik talál? címmel verset. E keretező életrajzi játékra Arany kései költeményeiben szintúgy van példa, hiszen Epilógus vagy Mi vagyok én? című darabok hasonló tudatossággal utalnak első nyilvános költői fellépésére, megjelent költeményére, a Válasz Petőfinek költői önképére. A „Tüske közöl szedtem egynéhány virágot” sora „az útfélen itt— ott/Egy kis virág nekem nyitott” sorokra hajaz, valamint a „S mi vagyok én, kérded” ismert versszak- kezdés a „Mi vagyok én? Senki Pál,/Egy fájó gép, mely pipál." szövegű körömverssel teremt intertex- tuális viszonyt. 49 44. Ellinger Ede I Arany János ülő portréja
