Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
Az Akadémia formális, bürokratikus, sokszor nyomasztó hangulatát, a gyakori és hosszú ülések unalmát Arany maga vagy épp a jelenlevők számára humorral oldotta fel. így keletkeztek például az ún. akadémiai papírszeletekre írt bökversei, melyek keletkezéséről Jókai Mórnak az Üstökös című élclapban megjelent visszaemlékezéséből tudunk: „Az akadémiai üléseken dirib-darab papirosokon szoktunk egymásnak izengetni. Én karikatúrákat mázolok neki, ő meg nekem epigrammokat küldöz."52 Jókai e lapjában írói álnevén, Kakas Mártonként közölte a fent idézett cikkét kísérő Arany János-karikatúráját (25. kép), melyen nagyon személyes hangvételű, a baráti-kollegiális kapcsolatot jelző, az egyéni sajátságokat joviálisán poentírozó ábrázolással állunk szemben. A megszokott, szigorú vonások mellett itt felvillan a költő humoros, pajkos arca is, a portré elsősorban Arany fő karakterjegyét, bajszát karikírozza. Ennek kiaknázható humorforrására mutat rá az a patetikus beszédmód, mellyel más lapokban a legteljesebb komolysággal így nyilatkoztak: „Arany János, ez a derék, becsületes, igaz keresztyénekre s igaz magyar emberekre emlékeztető arc, patriarchális hosszú bajuszával, érctekintetével.”63 Arany és az Akadémia sorsa végleg összefonódott titkárrá választása és a palota 1865-ös, ünnepélyes átadása után. A hivatalos nyitóeseményt megörökítő metszeten (26. kép) a költő feltehetőleg a kép középterében lévő asztal mögött ül, a jobb oldalon. Ahogy a Széchenyi-ünnepély esetében, itt is tudósítás kíséri, 39 26. Haske Ferenc - Rusz Károly | Az MTA palotájának megnyitó ünnepélye
