Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
28. Schrecker Ignác - Ismeretlen metsző I Arany János kommentálja az ábrázolást. Eszerint mások mellett Arany is mondott beszédet, mint „az akadémia titkára, adta elő az akadémia mult évi működésének történetét, megható szavakkal áldozván az akadémia elhunyt tagjai emlékezetének.”64 Az 1860-as években is készült olajkép Arany Jánosról: a Máramarosszigeten született Zahoray János örökítette meg képmását 1866-ban (29. kép).55 Zahoray hivatásos rajztanár volt, az ország számos városában, így Budán, Aradon, Munkácson is oktatott. Több, későbbi visszaemlékezés szerint modellülés alapján festette meg Aranyt, noha a képen elsősorban Barabás művének hatása látszik. A festmény jelenleg Nagyszalontán található, jelentőségét is az ide köthető kultusz jelölheti ki. A modellülés fikcióba hajló történeteit Nagyszalonta ismert helytörténésze, Dánielisz Endre rögzítette. A kép gyűjteményezését elősegítette, hogy a festő Zahoray Máramarosszigeten született, vagyis a műtárgy a költő vándorszínész időszakára emlékeztet szimbolikusan. E műkedvelő alkotás lehetőséget ad annak újabb érzékeltetésére, hogyan szivárog le az országos kultusz a kismesterek alkotói világainak hajszálerein keresztül a helyi közösségekbe.56 Az Arany-ikonográfia kétségkívül egyik legmeghatározóbb vizuális alapja az 1867-ben, Simonyi Antal műtermében készült fotósorozat, mely Arany János összegyűjtött verseinek megjelenése apropóján készült. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint Arany költeményei kétféle nagyságú kötetben (nagyobb: 19,6*14,7 cm; kisebb: 14,9X11 cm) jelentek meg arcképével, ez magyarázhatja a fotók méretének eltérését is. A tudósítás dátuma alapján az is feltételezhető, hogy a fotók már 1866 végén elkészültek,57 a felvételek mindenesetre 1867-ben, a költő ötvenedik életévében kaptak nyilvánosságot. Ismét a korabeli mediális-változásra figyelmeztet, hogy míg első, 40
