Kaszap-Asztalos Emese: „Melyik talál?” Arany János életében készült képmásai (Budapest, 2018)
„Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl?”
névvel neveztessék, így ismét újabb emlékben akarván bírni a [...] lantos nevét”.14 Rozvány György aktív ápolója volt Arany életében e kultusznak, hiszen 1879-ben például küldöttséggel látogatta meg a „Toldi íróját”, a találkozás célja pedig, hogy a költőtől engedélyt kérjen „Arany ifjúkorára vonatkozó adatainak” - melyek szorgos gyűjtője volt - közrebocsátására.15 E kultusz „identitáskereső, múltépítő”’6 karaktere Rozvány festményének címadásában különös elevenséggel tárul fel, és az emlékezet gyakorlatának átíró, újraíró jellegére világíthat rá. A szintén újonnan előkerülő, az olajkép sértetlen állapotát ábrázoló fekete-fehér képeslapon ugyanis (3/b. kép) kivehető a ma már olvashatatlan képaláírás, melyre Rozvány az alábbi szöveget jegyezte le: „»Hazámért meghalnom volt esély.« (Arany János)”. Az idézet gyaníthatóan a Bolond Istók 2. énekének szándékosan vagy öntudatlanul rontott sorát idézi, mely eredetileg Arany forradalmi-nemzetőri szereplésének ironikus kifordítású narrátori kiszólása: „Tenni kevés - de halni volt esély”. Rozvány a felirat megfogalmazásában azonban a filológai, tartalmi hiteles— n A cpt^r, ttsr' /Víár« / ségnél fontosabbnak tartotta a nemzet A'*''7/1- ' S j , /> / közösségtudatának erősítését. Nem ■’ / ellenőrizhető, hogy tudatosan írta cfo&u ***<*■*** újra az idézetet, vagy helytelenül emlékezett a Bolond Istók soraira, vagy esetleg egy Nagyszalontán szállóigeként terjedő szólást használt fel. A festmény keletkezéstörténetével kapcsolatban az sem kizárható, hogy már Arany János halála után készült, hiszen Rozvány húsz évvel élte túl a költőt, képalkotásába pedig a forradalomról szóló későbbi elbeszélések, visszaemlékezések is beleszövődtek.17 Az Arany-ábrázolások ritkán szemügyre vett, ámde különleges darabjai azok az apró önkarikatúrák, melyeket az 1851-es A nagyidai cigányok szélrajzai közt találhatunk (4-5.kép). A költő a kézirat, valamint az első nyomtatott kézipéldány mellé is felskiccelte saját alakját, vagyis tudatos szellemességgel játszik rá elbeszélői önmaga megjelenítésére: 4. Arany János | Önkarikatúra 16
