Rév István Árpád: Bábosok könyve. Rév István Árpád képeskönyve - Bábtár 4. (Budapest, 2018)

Előszó

A bábok átöltöztetése megszabott rendben történt,19 ezt a rendszert az előadások létrejöttének sorrendjét is megjelenítő Oltöytetős Könyvek rögzítették.20 Ezekben a könyvben a legelső előadáshoz, a Toldihoz kötve21 megneveztek minden egyes, a későbbiek során megjelenő szerepet.22 Az arc olaj festékkel fixált alapkarakterére lemosható tempera-kiegészítés (színpadi smink) került, a figurák az új szerepnek megfelelő arcszőrzetet, ruhát és parókát kaptak, amelyek aprólékosan tükrözték egy valódi kosztüm megjelenését és a színészi maszkot. Mia, Rév István Árpád felesége varrta a többszáz miniatűr színházi kosztümöt,23 a parókák és arcszőrzetek valódi hajból készültek,24 ahogy az állatfigurák bundája is rendre az ábrázolt állat valódi szőrméjének felhasználásával készült.

A zene is az előbbiekhez hasonló pontossággal, a természetes hangok illúziójának igényével jelent rneg. Egy korabeli, Tücsökprobléma alcímmel megjelent publikáció Rév pontos és kidolgozott hangkulisszájáról ír: „De akusztikailag is művészetet akar nyújtani. Ötletes hangszereket készített a különböző állathangok utánzására. Annak ide19 Pl. a Toldi előadásában 20 báb játszotta mind a 32 szerepet.

20 PIM-OSZMI Bábtár, 2015.15.1.-2015.15.2.

21 Az előadást több mint 700 alkalommal játszották a négy év alatt, a kerek „százas” előadások alkalmával díszelőadásokat rendeztek, melyre díszvendégeket, művészeket és politikusokat is hívtak.

22 Pl. Toldi György a későbbi előadásokban többek között játszotta a Betyár (Istvánba), Donjuan (Panoptikum), a Vadász (Róka csinálta király) és a Pogány szolga (A soktudó fiú) szerepeit.

23 Látogatás a budapesti bábszínházban, \94\.pToldi album 4.

24 Az erről való számos tudósítás mind a színház technikai felszereltségéről, a bábok valósághű megjelenéséről ad számot, pl. Omikron, Amit a közönségnek a színházak rejtelmeiről tudnia kell. Magyar S^ó, 1941. 2.