Márai Sándor: Régi Kassa, álom (Budapest, 2013)

Márai Sándor és Kassa: Kirakni rajzod, régi Kassa, álom

lővárosa, Európa és saját életének alakulását. Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. Egy napra mentem csak, nem volt semmi dolgom ott. Most, idő múltával elcsodálkozom, miért is mentem... Valószínűleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban. Az életműben megjelenő városok, tájak önéletrajzi indíttatása azt sejteti, ezek Márai „szerelmes földrajzának” állomásai. Bárhová is utazik, Kassa örök viszonyítási pont marad: A lokálpatrióta a hazafinak egy bővített kiadása, s ha azt mondom, hogy féltékeny vagyok minden Kassát érintő hírre, s legszívesebben szeretnék kiegyezni, hogy inkább mindent, csak Kassát ne, akkor távolról vázoltam csak azt a rögeszmés vonzódást, elfogultságot és naiv, makacs, vidékies ragaszkodást, ami engem Kassához köt...

(Lokálpatriotizmus, 1929)

Az IKER FŐVÁROS TORNYAI

Márai életének és életművének térképén két főváros található: Kassa és Budapest. Mindkettő nélkülözhetetlen, önálló és eltérő szereppel bír. Kassa életbe bocsátó szerepe mellett, ifjúkori európai vándorlása után Budapest (ezen belül elsősorban Buda) a polgári életforma, polgári íróvá (vagy inkább a polgárság írójává) válás légkörét és egzisztenciáját adja. A két város nem „kioltja”, hanem feltételezi egymást: a Kassáról elvágyó ifjú 1917-ben a fővárosba indul egyetemre, ahol a vidéki városnál nagyobb lehetőségek mutatkoznak. Budapesten, hazai életpá-9-