E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)

Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)

ágyon című metszet45 készíttetését is. Toldy Kisfaludy Károly festői tehetsége előtt is elismeréssel adózott. Irodalmi beszédeiben olvashatjuk: „ő t. i. képíró is volt, merész, ügyes ecsetű, és lelkes; egyszersmind gyűjtője, s tanult értője a művészet mestermíveinek: amit elhallgaték vala, ha azt csak ön gyönyörűségére akarta volna űzni. De ő e mezőre is kívánta fordítani honfiaink tehetségeit, s élte utolsó évében elevenen foglalatoskodott azon szándékkal: egy, a képzőművészeteket tárgyazó hazai intézetet alkotni. Elhunyt vele, s talán sok időre, ennek is támadása.. ,"46 A kulturális emlékezet még több mint ötven esztendővel Kisfaludy halála után is számon tartja a maszkkészítés tényét. 1881-ben olvashatjuk az Ellenőr hasábjain: „Mint tudva van, Kisfaludy Károly barátai, halála után gipsz maszkot vétettek drága halottjuk arcáról. De nem rögtön, amikor a halál még változatlan hagyta a kialudt élet hüvelyét, hanem - talán másnap - mindenesetre csak akkor, mikor az arcz már felpuffadt s kivetkőzött formájából. Innen van, hogy a duzzadt ajkakon a megpuffadt szemekben hiába keressük a szellem mosolyát s a géniusz csókja nyomait. Egy egészen közönséges arc áll előttünk, melyet hagyományosan elfogadtunk ugyan a Kisfaludyénak, - de lelkűnkben sohasem tudtuk elhinni, hogy igazi."47 Az időrendben következő Magyarországon készült halotti maszk, amelyről tudomásunk van, Deák Ferencé. Deák temetése 1876-ban valóságos apotheózis volt: testét bebalzsamozták, ravatalánál maga Erzsébet királyné térdelt fekete gyászruhában. A nemzet lassan megtanulta méltón eltemetni nagyjait, egyben alkalmat találva ana is, hogy erősítse nemzeti identitását. A Deákét megelőző nagy temetések: Vörösmarty Mihályé, Széchenyi Istváné, Teleki Lászlóé, valamint Batthyány Lajos újratemetése a gyászpompa vonatkozásában - utólag - csupán szárnypróbálgatásnak tűnhetett. (Deák Ferenc halotti maszkja 1949 szeptemberéig az Országgyűlési Múzeum birtokában volt, amikor váratlanul a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján megszüntették a Parlamenti Múzeumot és teljes anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum kezelésére bízták. A Deák-relikviák, köztük a maszkkal, az ún. Deák-szoba részeként 1949. nov. 11-i átadással-átvétellel beolvadtak a Fővárosi Történeti Múzeum gyűjteményébe. Az anyagban szerepelt még többek között egy monogramos fekete gyászszalag, Deák ravatali fejpámája és halála előtt írt végrendelete.) A Deák Ferenc halotti maszk ma a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében található.48 A század végéhez közeledve a halotti maszkok készíttetése egyre gyakoribbá vált. Torinóban 1894. március 20-án elhunyt Kossuth Lajos. Testét, akárcsak Deákét, bebalzsamozták és elkészítették halotti maszkját. Sötét ruhában, teljes alakját kiemelve, felsőtestét felpolcolva, virágtenger közepére fektették a ravatalra. A korszak legnépszerűbb képes hetilapja, a Vasárnapi Újság hatalmas oldalakon, teljes részletességgel számolt be Kossuth életének utolsó perceiről és a fnss gyász óráiról. „A turini városházára kitűzték a gyászlobogót is. Crispi miniszterelnök táviratilag intézkedett, hogy a nagy halott háboritathatatlanul ott maradjon lakásán, míg hazája a temetés iránt intézkedik. [...] A nagy halott március 21-én még az egyszerű vaságyon pihent, fekete ruhába öltöztetve. Arcán nem látszik a kínos betegség, fehéné vált, mintha márvány volna. [...] Virág, koszorú mindenfelé [...]. A család tagjait csak