E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)

Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)

nehezen lehetett rávenni, hogy hagyják el a halottat, s pihenjenek. Olasz szobrászok gipszöntvénnyel halotti maszkot vettek Kossuth arcáról. Egy tunni fényképész lefényképezte a halottas ágyat. Festők, rajzolók vázlatokat készítettek."49 A maszkot vevő szobrászok nevét a Vasárnapi Újság cikke nem említi, erre a Magyar Nemzeti Múzeum nyilvántartásából derült fény. Az egyik múzeumi példány kartonján szerepel, hogy a maszk egy Operti nevű olasz állampolgár ajándéka, s az ő információi szerint a kérdéses két szobrász Kossuth halottas ágyánál G. Giovanni és G. Olivero voltak.

Jókai Mór halotti maszkja 1904 májusában, az író halála utáni napokban az újságban is megjelenik: egyik hasábon fényképfelvétel a halottas ágyról, a másikon a maszkról, amelyen jól látszik, hogy az író fejét ravatali párnájával együtt vették le. Az öntést Róna József szobrászművész végezte el.50 Jókai megkapta a nemzet legnagyobbjainak kijáró végtisztességet. S hogy ez a korban mi mindent jelenthetett, azt megtudhatjuk Lakner Judit Halál a századfordulón c. munkájának frappáns összefoglalásából: „A híres emberek haldoklása, halála, temetése sokszor napokig megtöltötte az ilyenkor gyászkerettel megjelenő lapokat, minden egyebet háttérbe szorítva. A híradás a haldoklással kezdődött és a rekviemmel ért véget. A címoldalon alkalmi költemény, nekrológ vagy egészoldalas portré volt az első napokban, később a halott a halottas ágyon, felkötött állal, paplanon összekulcsolt kézzel, a halotti maszk, majd valamely, a halottra, a halálra vonatkozó elvontabb kép jelenik meg. A belső oldalakon következnek a méltatások, az életrajzok, versek, részletek az életműből, orvosi beszámolók a haldoklás állomásairól, a látogatások, a ravatalozás, a gyászoló család, a részvétnyilvánítás, a koszorúk, a gyászoló utcák leírása, képekkel illusztrálva. Semmi nem kerülte el az újságírók figyelmét. [...] Nemcsak a híradás terjedelme ejti ámulatba az embert, de az az élveteg precizitás is, amellyel az újságok a témát kezelik. [...] A halál tárgykörében az újságok leggyakrabban használt jelzői: impozáns, nagyszabású, grandiózus, mesés, fényes, ragyogó, csillogó, világraszóló. A halál a népszerűség csúcsa. Ha életében nem is mindig, halálában biztosan megkoronázza nagyjait a nemzet."51 1910. május 28-án meghalt Mikszáth Kálmán. Díszes ravatalát az Akadémia aulájában állították fel, a képes lapok fényképeket közöltek a kiterített halottról, majd a pompás temetésről.52 Az író maszkját Stróbl Alajos, a kor egyik legnépszerűbb művésze készítette el.

Rendhagyónak számít az az élőmaszk-szobor, amely Kaffka Margitról maradt fenn a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményében. A finom arclenyomatra az öntvényt készítő művész tömött hajat és tágra nyitott szemet mintázott. Jól látható a gipszen egy hosszanti törés nyoma is, amely a homloktól az állig húzódik. A gipsz Rolla Margit írónő hagyatékából került a múzeumba, s nem tulajdonítva neki különösebb jelentőséget, halotti maszkként tartották nyilván. A készítő neve bizonyos volt: Sassy Szabó Attila festőművész. Kaffka Margit 1905 és 1910 között bensőséges viszonyban volt a művésszel, de kapcsolatuk még jóval Kaffka második házasságkötését megelőzően megszakadt. Amikor az írónő és kisfia 1918 novemberében fertőző spanyolnáthával kórházba kerültek, s ott egy nap különbséggel meghaltak, ágyuknál ott virrasztóit a félj: Bauer Ervin. Dr. Jaulus Borbála, aki Kaffka Margit egyik kórházi