E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)
Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)
Winckelmannal, aki a régiek utánzásában látta a naggyá válás, az utánozhatatlanság zálogát.29 Lavater valamint Gall fiziognómiai illetve frenológiai kutatásai egyként foglalkoztatták Kazinczyt és baráti körét, s az ábrázatot, amelyről Lavater leolvasta a karakterre vonatkozó megállapításokat, hamar összekapcsolták az ábrázolással Sárközy István írja Kazinczynak 1813-ban: „Bosszankodom Lavaterre is, hogy oly képekről hozza judiciumát, kiket ha alája nincs is írva, de igen esmér á Világ, 's jobban mint sem el ne hinné, hogy ő jól találta á jövendölést - de fájdalom mind á Consequentia. Ezeket ne vedd úgy mint ha Kedves Copiadra szóllanának - hanem az jutatta eszembe Teleki László physiognamiáját, mely Martialis vagy leg alább virilis Kép - azomba mely gyenge."30 A kor költészetének tematikájából sem maradhatott ki a két divatos kutatási irányzat: Belső tettekből megjegyzeni miilyen ember. Hajdaniak szokták: 0 be nehéz tudományi Képünkből Lavater, koponyánkból szokta Ítélni Gall ezt mostanság: 0 be hamar tudományi Vitkovics Mihály: Emberismerők31 Bár a XK. század végére a természettudomány már túlhaladta a frenológia eredményeit, a század első harmadában az anatómiának ez a résztudománya komoly érdeklődést váltott ki az ember külső megjelenése (fej, koponya mérete), valamint képességei közötti lehetséges összefüggésekre kiváncsiak körében Az érdeklődésből divat lett. Elsősorban az anatómusok, frenológusok kutatásainak, de a polgárság nyitottságának is köszönhető, hogy ezekből az esztendőkből sok száz halotti maszk maradt fenn, Franciaországban, Németországban és Angliában egyaránt. Az 1800-as évek elején az anatómiai intézetek számára kitüntetést jelentett egy zseni maszkjának birtoklása mivel szokásba jött, hogy a tudományos kutatási eredmények bemutatásakor a maszkot oktatási eszközként szerepeltették. Az intézeti demonstrációkhoz szükség volt híres bűnözők, deviánsok és torz ábrázatú emberek gipszmására is (angliai bűnügyi múzeumokban máig nagyszámú bűnöző-maszk található) Az edinburghi Frenológiai Társaságot 1820-ban alapította George Combe. Kutatásaikhoz kezdettől fogva gyűjtöttek maszkokat, s állományuk 1886-ra már 300 példányból állt. Ma az edinburghi Anatómiai Intézethez tartozó Frenológiai Múzeumban olyan személyiségek maszkját találhatjuk meg, mint Samuel Taylor Coleridge, Thomas Moore, John Keats, Sir Walter Scott. A múzeum őriz öntvényt Franz Gall doktorról is. Kazinczy, ha ábrázatának megörökítéséről volt szó, a festőket részesítette előnyben: Goethéhez hasonlóan ő sem tartotta nagyra a maszkokat. 1817-ben Gyulay Károlynak írott levelében megemlíti, hogy eddig már huszonkétszer festették le, majd másutt kijelenti, hogy az ő törvénye így hangzik: mindenki festesse le magát.32 Kazinczy Ferencről mégis maradt ránk arcöntvény, pontosabban: élőmaszk. Az első adat, amely felületes olvasásra ennek az élőmaszknak a
