E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)
Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)
vétetésót sejteti, egy 1789-es, Aranka Györgyhöz Írott leveléből való: „Termetem, (ne nevess ezen) alatsony, színem barnás-fejér, physiognomiá- mat mutatni fogja egy rövid nap alatt beküldendő gipsz képem melyeit Leonard Posch nevű Bétsi Künstler készített, és amely hozzám tökéletesen hasonlít, kivévén azt, hogy római öltözetem és lobogó hajam azt nagyon el-idealizálja."33 Nem kétséges, hogy az idealizálás Kazinczy kifejezett kérésére történhetett, hiszen ismert a Csokonai-síremlék kapcsán tett azon kijelentése, miszerint „a Plastica Műveiben nem hasonlítás, hanem nemesítés kívántatik".34 Mégsem valószínű hogy Posch készített volna maszkot az író arcáról, s a pozitívra rámintázta volna a kért rekvizitumokat, bár teljesen ki sem zárható. (Például a műkereskedelemben ma is forgalomban lévő, bronzba öntött, sokszorosított Beethoven élőmaszkra szemöldököt és babérkoszorút formáztak a kiöntés előtt.) Az elkészült portré inkább a korban akkor igen divatos űn viaszdomboritás lehetett, Posch ugyanis elsősorban „viaszmodellőT'-ként hirdette magát. Csatkai Endre nagyívű munkájában,35 illetve az alább még említendő Becskeházi Becske Bálintnál is találunk utalást arra, hogy Ferenczy István Kazinczy-szobrához, melyet 1827-ben kezdett meg, tanulmányként felhasználta Posch 1789-es öntvényét. Posch viaszportréja tehát, amely jelenleg nem fellelhető, minden bizonnyal elég valósághűre sikerült. A fennmaradt Kazinczy-maszk körül is van némi bizonytalanság. A műtárgy két megőrzött példányának egyike 1984-ben, vétel útján került a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Készítőjéről, s a készítés időpontjáról az eladó nem tudott felvilágosítást adni, annyi volt csak bizonyos, hogy élőmaszkról van szó. A hibátlan technikával utólag bronzszínűre patinázott és mívesen kidolgozott öntvény az író arcát viszonylag szűk kivágásban, a füleket elhagyva ábrázolja. Az első utalás, amely támpontot adott a maszk datálásához, A széphalmi Kazinczy-mauzóleum ereklyéinek jegyzéke 1909-ből36 Ebben a kiállított műtárgyak között nem szerepel ugyan Kazinczy-maszk, de a Ferenczy István Kazinczy-szobrát említő tétel jegyzetében találunk egy fontos utalást. Ferenczy szobrának egyik példánya, bár hosszú évekig dolgozott rajta, Kazinczy életében nem készült el teljesen, Ferenczy 1854-es halálát követően Marschalkó János fejezte be 1859-ben. Ez a Ferenczy és Marschalkó által mintázott szobor került 1882-ben a széphalmi Mauzóleum birtokába s ezt említi a jegyzéket összeállító Becskeházi Bálint: „Szepesi születésű deák művészünk Marschalkó János lön megbízva, ki azon gipszlenyomat segítségével, melyet Kazinczy 1816. évben Kolozsváron vétetett magáról, s így körvonalakra és arányokra nézve biztos támaszpontokat nyújtott, azt Kazinczy ismerősei közös vallomásai szerint szerencsésen fejezte be." Köztudomású, hogy Kazinczy 1816-os erdélyi útja során valóban megfordult Kolozsváron is, első ízben június végén, majd pedig augusztus utolsó napjaiban. Több levélben is beszámol barátainak élményeiről, s óhatatlan, hogy többször említ egy-egy különleges eseményt, találkozást. Az alábbi - számunkra perdöntő - látogatásról ill. annak tervéről mindössze egy kurta sort találhatunk a bőséges levelezésanyagban. 1816. augusztus 26-án írja Kolozsvárról Gyulai Lajosnak s Karolinának: „Schmelzerhez ma 5 órakor megyek leöntetni fejemet. Már megkértem rá".37 Kétséget kizáróan maszkot, mégpedig sikerült maszkot öntöttek az író arcáról.38 Van egy másik adatunk is, amely megerősíti az 1816-os maszk-vétetés tényét. A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében, az 1878. 58. 9. leltári tétel alatt a
