E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)

Kovács Ida: ,Áthorpadni a nemlétbe" (Halotti maszkok)

felvilágosodás majd a romantika által gerjesztett ún. nagy egyéniségek mitizálása. A fentebb említett csaknem ezer év a XIV. századig alig szolgáltat leletanyagot a maszkok terén, ekkor van ismét adatunk arclevonatról, nevezetesen a minden valószínűség szerint Dantéról 1321- ben készített halotti maszkról16 Bár az 1400-as évek derekán a firenzei Andrea del Venocchio is használ műveihez gipsz-, illetve viaszöntvényeket, ezek a levonatok azonban mégiscsak a megmintázott alkotások kellékei maradnak.17

E tekintetben nem változik a helyzet akkor sem, amikor európai királyi udvarok gyászszertartásain elterjed az effigies szerepeltetésének szokása. A XDI-XVffi. században francia, angol, itáliai, később porosz uralkodókról, fejedelmekről közvetlenül haláluk, majd bebalzsamozásuk után arcmást, sőt, az egész testet megjelenítő hasonmás-bábut készítenek. Az arcot fából vagy viaszból formázzák, kiszínezik, olykor üvegszemmel ékesítik, a testet fából faragják vagy vesszőféléből fonják, s ehhez mozgatható karokat illesztenek. A holttest helyett a királyi öltözékbe bújtatott, uralkodói jelvényekkel felruházott ún. effigiest hordozzák körül a napokig elhúzódó ceremónián, amelynek végeztével a bábu a királyok végső nyughelyére, egy apátságba (Angliában a Westminster apátságba, Franciaroszágban a Saint Denis-be) kerül. Ugyan ismert 1272-ből E. Henrik angol uralkodó viasz effigies-e (Magister Robertas de Beverlaco munkája), E. Edwardé 1327-ből, EL Edward festett, faragott hasonmása 1377-ből, V. Henrik effigies-e 1422-ből, mégis, nincs perdöntő bizonyíték ana, hogy ezek halotti maszk alapján készültek volna. Az első, valószínűsíthetően maszk segítségével létrehozott hasonmás VE. Henrik angol király fa effigies-e 1509-ből.18 1740. május 31-én Potsdamban elhunyt I. Frigyes porosz király, Nagy Frigyes apja. A június 22-én megrendezett ünnepélyes, uraEtodóknak hivatalosan járó gyászszertartáson (amelynek grandiózus volta eEentétben állt Frigyes végrendeletével) először fordul elő, hogy nem egy, hanem több király-másolatot is szerepeltetnek: egy, a halottat reprezentáló viaszbábut helyeznek a lezárt koporsóba, a ravatalra fektetik a „megszokott" élethűre formált effigies-t, s egy további király-képmást karszékbe ültetve a gyászszobában mutatnak be. Feltehetően valamennyi viaszképmás alapja a király halotti maszkja volt. A pompás ünnepség fénye mindenesetre nagy kontrasztot mutat azzal, hogy magát a holttetemet, miután egy napra közszemlére tették a királyi palotában, június 4-én este lezárt fakoporsóba helyezték, és katonai kísérettel a potsdami Hof und Gamisonskirche kriptájába szállíttatták.19 Nagy Frigyes 1786-ban bekövetkezett halálakor megismétlődik a hatalmasokat megillető királyi temetés, amelyet most is megelőz a gipsz halotti maszk vétele, s ennek alapján a színezett viaszképmás elkészíttetése. Ez esetben mindkettő - a mind ez ideig háttérbe szorított ,keEék", a maszk is - fennmaradt az utókor számára. Ez előtt a halotti maszk előtt áEdogál és a király arcának arányait, homlokának, oná- nak formáját tanulmányozza nagy műgonddal20 az a Johann Caspar Lavater, akinek nevét ekkona már népszerűvé tette műve, a Physiognomische Fragmente zur Beförderung der Menschenkenntnis und Menschenliebe (Fiziognómiai töredékek az emberismeret és az emberszeretet gyarapításához), I—IV, 1775-1778, Leipzig und Winterthur.). Lavater, aki pap létére fiziognómiai megfigyeléseket is folytatott, s ene építette tanait, iEetve Franz Joseph GaE doktor, aki a frenológia úttörőjeként a koponyaforma és az agyrészek térbeE kiterjedt