E. Csorba Csilla: Halotti maszk, élőmaszk. Tanulmányok a kegyelet kultúrtörténetéből (Budapest, 2006)
Szűcs György: Képek, szobrok, maszkok - az ember és másolatai
következtében elveszítjük értelmező magabiztosságunkat, s már a „ki" vagy a „mi" szintjén sem tudjuk a látványt verbalizálni. A 16. századi Itáliában még nem keltett megütközést az a H. Gyula pápától származó mondat, aki Michelangelo zsenijét elismerve kijelentette: „.. ha túlélné, úgy ahogy az a természet rendje szerint valószínűnek látszik, be fogja balzsamoztatni, hogy magánál tarthassa, úgy hogy holtteste is örökké éljen, úgy, mint művei.. ,"29 A pápa korai halála miatt ez a gesztus nem valósult meg, de Jeremy Bentham (1748-1832) filozófus már maga gondoskodott halhatatlanságáról: végrendeletében meghagyta, hogy testét meg kell őrizni és bemutatni a utókor számára. A University College of London egyik alapítója széles karimájú kalapjában, keze ügyében a kedvenc botjával üldögél az intézmény halijában egy üvegfalú mahagóni szekrényben, de az éves egyetemi tanács gyűlésére mindig átgurítják, ahol összegző Dr. Magyary-Kossa Gyula31 Karinthy Ferenc 1970-ben látogatott el Leonard Lyons-szal, a New York Post újságírójával a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba: ,Az igazgató bevisz a szobájába. - írta naplójában Karinthy - Ott látható Arányi professzor fia, bebalzsamozva. 1861-ben halt meg, 5 éves korában. Arányi maga preparálta, felöltöztette, nagy üvegbura alá rakta, s betette a dolgozószobájába, ott tartotta haláláig. Mint egy gyíkot spirituszba, vagy egy kitömött madarat."32 A teljességgel abszurdnak ható, de valóságos történet főszereplőjének lelkületét ma már nehezen rekonstruálhatjuk, valószínűleg a tudományban való mélységes hit munkálhatott benne, amely lehetővé tette számára, hogy a romlandó embert és a pusztuló építészeti maradványt egyforma lelkesedéssel próbálja megmenteni az enyészettől. Tény azonban, hogy a 20. században is léteztek ilyen esetek, CSORBA GÉZA: A HALOTT ADY, SZÉNRAJZ, 1919. JANUÁR 27, PIM mintegy ad personam hitelesíti a testület döntéseit30 Szellemi rokona, az első magyar kórboncnok és lelkes műemlékvédelmi szakember Arányi Lajos (1812-1877) kitűnően értett a balzsamozáshoz: az 1850-ben elhunyt Wesselényi Miklóst ő boncolta fel és balzsamozta be, Széchenyi 1859-es halálakor pedig felajánlotta a családnak a „legnagyobb magyar" bebalzsamozását, ene azonban valószínűleg politikai okok miatt nem került sor.,Arányi nagy művész volt a balzsamozásban s nem elégedett meg a tetem injectiójával, hanem ki is festette az arcot, a szemhéjak alá pedig kagylóhéjat szokott volt tenni (Unio pictorum kagylójét), hogy a szemhéj be ne süppedjen s több más apró fogást is alkalmazott. Ismeretes, hogy egyik elhunyt kis fiát, Zoltánt, kit nagyon szeretett, szintén bebalzsamozta s kis székére ültetve, teljesen felöltöztetve, éveken át egyetemi dolgozószobájában tartotta." - írta róla az életpályát