Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Lenyűgözött átélésed egyszerűsége és ereje
Lenyűgözött átélésed egyszerűsége és ereje A HÁBORÚ UTÁNI ELSŐ ÉVEK Major Tamás, a Nemzeti Színház új igazgatója felhatalmazást kap, hogy minden szerződést felbontson, és újakat kössön. Pontosan ugyanúgy, ahogyan két évtizeddel azelőtt - más politikai körülmények között - Németh Antal. A korábbi igazgatónak - aki éveken át szakmailag és emberileg is segítette őt - Major nem engedi meg, hogy rendezzen. Németh Antal méltatlan mellőzése Major Tamás egyik kedves szerepének kulcsmondatát juttatja eszünkbe: „Eldöntöttem, hogy gazember leszek.” AIII. Richard 1955-ös felújításán ezt még hitelesebben adhatja majd elő, hiszen addigra tucatnyi tehetséges művészt távolít el a színháztól. Egyelőre, tehát 1945-ben, az elsőként szerződtetett színészek és rendezők túlnyomó többsége (vele együtt) a társulat régi tagja. A névsor legelején: Abonyi Géza, Bajor Gizi és Balázs Samu neve olvasható. Balázs Samu pályája 1945 után teljesedik ki. Ekkoriban, negyvenes éveiben az együttes egyik vezető színészévé érik. Miközben mindvégig párton kívüli marad. „Ráadásul” személyes kapcsolata az új igazgatóval - annak pálfordulásai miatt - egyre hűvösebb. Főképpen Gellért Endre főrendező jóvoltából kapja meg azokat a klasszikus Csehov-, Shaw- és Shakespeare-szerepeket, amelyek révén a társulat oszlopos tagjává válik. Annak az aranykornak a részese és formálója, amelyről Vámos László rendező joggal állapítja meg: „Akik olyan szerencsések voltak, hogy 1945 és 1952-1953 között itt dolgozhattak, vagy akik rendszeresen látogathatták előadásait, azok számára az eszményi színház fogalma egyet jelentett azzal a Nemzeti Színházzal. Sorozatban ennyi nagy előadást, alakítást, mint e hét-nyolc év alatt, azt hiszem máskor nem tudott felmutatni a magyar színházművészet. Számunkra ez az időszak a művészi színvonal mércéje.”131 Az 1945-1946-os szezonban Balázs Samu négy előadásban szerepel, mindegyiket más-más rendező viszi színre. A Figaro házasságát Egri István, a Szent Johannát Major Tamás, A revizort Nagy Adorján, az Isten, császár parasztot Gellért Endre. Ez utóbbi Háy Gyula történelmi drámája Zsigmond királyról. Bemutatójának emlékét a színmű első kiadásába (Hungária Könyvkiadó, 1946) írott dedikáció is őrzi: „Balázs Samunak, az első magyar Zarabella bíborosnak, Háy Gyula, 1946. V. 10.” 83
