Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)

Nyolc év frontszolgálat

esténk van. Az utóbbi hetekben aztán mintha váratlanul megtalálta volna a színház a helyes utat. Azt hiszem, az igazgatóság felfedezte, hogy színházunknak előbb nyugativá kell válnia, hogy erdélyi lehessen. [...] Még e héten bemutatjuk a Titanic keringőT Stella fordításában a pesti színházak és a sajtó képviselői előtt. Közvetlenül ezután még nagyobb lépést teszünk. Farkas Imre fordításában először kerül színre nálunk az idei angol szezon legnagyobb sikerű újdonsága.

Saját érdekében felénk kell néznie Bécsnek, Budapestnek, Bukarestnek. Színházi szakemberek három nyelven fogják kalkulálni a várható bevételt - a mi színházunk páholyában. Szép este lesz! És ekkor végre elkezdődhetik a komoly munka. Darabokat kell szerezni a program folytatásához; szerencsés kézzel vezetett stúdiónk feltűnt ifjú tehetségeit el kell küldeni egy-két hónapra világot látni. [...] A kényszerű nyári szünet alatt, fél fizetéssel is szívesen fog próbálni a társulat, hogy tizenöt-húsz próbával felkészülve a fontosabb bemutatókra, a „vidéki” jelző végleg eltűnjék színházunk neve mellől.

És ha itt tartunk (pár hónap az egész), akkor jöhetnek az erdélyi szerzők világsikerre törő művei, és jönnek is, majd csak legyen, aki győzze elolvasni. Ez színjátszásunk egyetlen komoly problémája, ez is megoldás előtt. Meg vagyok róla győződve, hogy egy-két év múlva ugyanolyan büszkék lehetünk az erdélyi színházra, mint irodalmunkra, amely oly frissen, oly lendületesen emelkedett az anyaország irodalma mellé, esetleg fölé.”58

Irodalmunk kiemelkedő tehetségű erdélyi alkotóinak kolozsvári bemutatóira kerül sor ezekben az években. Előadják Hunyady Sándor, Bánffy Miklós, Szentimrei Jenő, Gyallay Domokos, Nyirő József, Szabédi László és Tamási Áron műveit.

Legtöbbjükkel Balázs Samu dramaturgként is együttműködik. Hunyady Sándor klasszikus remekének, a mai napig játszott Feketeszárú cseresznyének például ő az első olvasója. Mivel Hunyady ugyanannál a kávéházi asztalnál írja. Gyakorta betér ide, a kolozsvári New Yorkba, Kós Károlytól Dsida Jenőn át Gaál Gáborig a város sokszínű kulturális életének színe java.

Nagy volt Balázs Samu felelőssége, mert ha a színház elutasította egy darab bemutatását, akkor rá hivatkoztak. Kézzel írott, tulajdonomban lévő „dramaturgfüzete” szerint, csak az 1935-1936-os szezonban - miközben minden este színpadon volt - hatvan kortárs dráma kéziratát véleményezte. íme, néhány jellemző részlet: „Szántó György: A másik. Színmű három felvonásban. A darab előadását színházunk programjába vette, így csak az átdolgozás szükségességére mutatok rá. Általában a párbeszédek hosszúak, vontatottak. Ezen húzásokkal lehet segíteni. Kezdhetjük mindjárt az első tíz oldalon, amelyből legalább ötöt el lehet hagyni. Az első képben így is nehéz marad a beállítás, mert a cselekmény egy színházi pá39