Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Nyolc év frontszolgálat
Balázs Samu következő kolozsvári szezonjának első bemutatója Herczeg Ferenc Budapesten már sikert aratott Ocskay brigadéros című történelmi drámája Janovics Jenő rendezésében: „A magas színvonalú előadásban a legnehezebb dolga az Ocskayt játszó Balázs Samunak volt. A magunkban őrzött történelmi romanticizmust viszont szeretnénk látni a színpadról is. Herczeg Ferenc az Ocskay brigadéros lelki világát szerencsésen tárja fel, és Balázs Samu az író elgondolását mégis valósította.”35 Ebben az előadásban mutatkozik be a színház új tagja, Török Erzsi, aki évek múltán Budapesten a magyar népdaléneklés Kossuth-díjas nagyasszonya lesz. Balázs Samu évtizedekkel később kolozsvári pályakezdését a „nélkülözhetetlen művészi kockázatvállalás” iskolájának nevezi: „Huszonnégy éves voltam, s nem kaptam huszonnégy éves szerepeket, csakis öregebbeket. Magyarázták: egy ilyen hosszú, sovány fiatalember nem lehet hős. De én a színiakadémián Bánk bánnal és Adámmal vizsgáztam. Vártam hát... Megkaptam Ocskay brigadérost. Olyannyira hős voltam, hogy a második előadásra teljesen berekedtem.”36 Mindvégig tartja a kapcsolatot a budapesti Nemzeti Színházzal. A kolozsváriak már 1929 márciusában sikerrel vendégszerepeinek Budapesten. A fővárosi lapok folyamatosan méltatják a fontosabb kolozsvári bemutatókat, Balázs Samu pedig Bajor Gizivel, a budapesti Nemzeti Színház sztárjával közös erdélyi turnén is részt vesz, melyre még visszatérünk. Ezt a kapcsolattartást jól példázza és a kolozsvári társulat rangját is jelzi, hogy az 1930-1931-es évadban Horváth Árpád, a budapesti Nemzeti Színház rendezője öt darabot visz színre. Modern szellemben, stilizált játékstílusban, a szokottnál hosszabb próbaidővel. Például Ibsen A vadkacsa című színművét Balázs Samu főszereplésével. A rendező az előadások előtt színpadi bevezetőt tart. Vendég-főrendezői munkájáról 1930 karácsonyán beszámolót küld Klebersberg Kuno kultuszminiszternek: „Erdély s Kolozsvár közönsége olyan termőtalaj, amelyen egy kelet-európai magyar színházi kultúrcentrum épülhet ki. Amely túlzás nélkül hasonlíthatna színvonal dolgában bármely nagy német színházi városhoz. Például Münchenhez. Közönségnevelésre nincs jobb s színház útján nevelhetőbb, összefoghatóbb magyar ajkú közönség, mint Erdélyben.”3 Ha Horváth Árpádot a nyilasok nem gyilkolják meg, akkor 1945-ben nem Major Tamás, hanem ő lett volna a budapesti Nemzeti Színház igazgatója. Janovics Jenő, a már jelzett anyagi nehézségek miatt, nem vállalhatja tovább a színház üzemeltetését. Névlegesen megtartva a művészeti igazgatói pozíciót, 1930 őszén átengedi a vezetést a gróf Bánffy Miklós drámaíró, volt külügyminiszter elnökletével működő Országos Színpártoló Egyesületnek, illetve a báró Kemény János vezette Thália Magyar Színház Részvénytársaságnak. A két színházpártoló arisztokrata mecénás tekintélyes magánvagyonának tetemes részét az erdélyi anyanyelvű színjátszás fenntartására fordítja. Érdemeiket nem 29
