Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
Nyolc év frontszolgálat
csökkenti az a tény, amelyet egy 1940-ben, Erdély visszacsatolása után kelt, de csak 2009-ben ismertté vált dokumentum rögzít: „Az Országos Színpártoló Egyesület tudvalevőleg a magyar kir[ályi] miniszterelnökség megbízásából intézte - közvetítő fórumként - a kolozsvári színház ügyeit, a román uralom alatt. Az egyesület minden fontos kérdésben kikérte a miniszterelnökség utasítását, intézte a segélyek eljuttatását a színházhoz, s ellenőrizte a művészi és gazdasági ügyvitelt.”38 Bajor Gizi, a Nemzet Színház legnevesebb sztárja, 1932 júliusában - a kolozsvári társulattal, vendégként - eljátssza egyik legkedvesebb szerepét Szép Ernő Azra című mesedrámájában. Partnere: Balázs Samu. A kirobbanó sikerű körút állomásai: Nagyvárad, Brassó, Arad, Temesvár. Részlet az Ellenzék beszámolójából: „És hála Bajor Gizinek, megérezte a közönség, hogy a jó előadás a színészi lelkesedéstől függ. Mert jó színészeink vannak itt Kolozsváron is, akik a Bajor Gizi-estéken akartak és tudtak produkálni. Balázs Samu, aki az Azrábzn. a szerelmes rabszolgát játszotta friss művészi elánnal, lelkes erővel olyan őszinte és művészi hangokat ütött meg, amelyek egyformán méltónak bizonyultak nagy partnernőjéhez és Szép Ernő drága ékszeréhez, az Azrához.”39 A Keleti Újság kiemeli, hogy Bajor Gizi „delejes árama” partnerét, Balázs Samut is magával ragadta, így „a szerelmes rabszolga érzelemvilágát nagy lírai hévvel” tudta megeleveníteni.40 A Nagyváradi Friss Újság szerint is: „Balázs Samu Muhamedje komoly, szép színészi alakítás, egy fiatal színészkarrier örvendetes, biztató állomása. Meg tudta őrizni azt a színvonalat, hogy Bajor Gizi partnere lehetett, és ez a legnagyobb dicséret, ami illetheti.”41 Maga Bajor így nyilatkozik a Nagyvárad című lapnak: „Kolozsvár elbűvölt engem: istenien bájos az a hely. [...] És milyen nagyszerű színészek! Azt hiszem maguk nem is méltányolták mostanáig kellően Tasnády Andrásnak a tálentumát. [...] Aztán ott van Balázs Samu, aki az árában játszott velem! És mind-mind kitűnő erők!”42 A következő hónapban, 1932 augusztusában Balázs Samu szabadtéren arat újabb sikert, Hofmannsthal Akárki című misztériumjátékában. Több mint négyezer néző látja az előadást a Farkas utcai református templomnál kialakított szabadtéri színpadon. 1933 őszén Kádár Imre veszi át a főrendezői tisztséget. Janovics Jenő így búcsúzik a Színpártoló Egyesülettől: „Nehéz huszonnyolc év volt: a régi, csaknem száz éves színház bezárása, két új színház építése és megnyitása, a világháború, a forradalom, új államkeretek között való elhelyezkedés, anyagi összeroppanás. A magyar színház e kísérteties idők földrengéseit anélkül élte át, hogy kapuit be kellett volna zárnia. Nem az én érdemem ez, hanem a kolozsvári közönség rendíthetetlen hitének, magyar intézményekhez való áldozatos ragaszkodásának érdeme.”43 30
