Balázs Ádám: Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja (Budapest, 2018)
A nagy színész mivoltának lényege: a páratlansága
A nagy színész mivoltának lényege: a páratlansága ELÖLJÁRÓBAN Fél évszázada, gyermekkorom óta gyűjtök adatokat édesapámról. Ö ebben alig segített, mivel örökösen a jelenre koncentrált. Arra, hogy az aznap esti előadáson tudása legjavát nyújtsa. Pályája dokumentálásával kevéssé törődött. Kossuth-díjá- nak oklevelét összetekerve, szekrénye mélyén tartotta. Kollégái többségével ellentétben egyetlen szerepfotóját sem akasztotta ki a falra. Kevés ennyire zárkózott színészt ismerünk, aki még autogramot vagy interjút sem szívesen adott. Ha néha mégsem tudott kitérni az újságírói kíváncsiság elől: kizárólag szakmai kérdésekről nyilatkozott. Az Országos Színháztörténeti Múzeum vagy Nagyváradon élő testvére viszont több személyes iratot, fényképet megőrzött. Néhány fontosabb levelet, eredeti szerződést azért ő maga is félretett. így tudunk most közreadni ismeretlen színház- és kortörténeti dokumentumokat; Hevesi Sándor, Janovics Jenő, Németh Antal, Rátkai Márton, Major Tamás vagy Feleki Kamill hozzá írott sorait. Jómagam pedig az évek során hangszalagra vettem kiváló pályatársainak emlékezéseit: Szörényi Éváét, Gobbi Hildáét, Sinkovits Imréét, Raksányi Gellértét és Szirtes Tamásét. Szándékaim szerint „népszerű-tudományos” könyvet írtam, amely kielégítheti a színház- és mozikedvelő nagyközönség érdeklődését, de a szakmai követelményeknek is megfelel. Főképpen színház-, de egy kicsit családtörténet is. Arra törekedtem, hogy gyermeki elfogultságaimat háttérbe szorítva, objektíEDMA, azaz Edingerné Balázs Márta karikatúrája 1955-ben készült 7
