Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba
A király lelke országokat nemesít és borít homályba A címül szolgáló jelige egy Mátyás király tiszteletére vert érmén olvasható, természetesen latinul, babérkoszorúba font antikva betűkkel. Eredetije így hangzik: „ANIMVS REGIS ■ REGNA ■ NOBILITAT • ET OBSCVRAT”. Többféle fordítása lehetséges. Az egyik az, amit a címben olvashatunk. Eszerint az uralkodó, a király lelkülete, jelleme ad nemességet az általa kormányzott királyságoknak, országoknak. Ha azonban azt tekintjük, hogy az eredeti érmen öt sorba tördelve olvasható a felirat, és a középső, tehát legkiemeltebb és legnagyobb betűk nem a királynak, hanem az országnak és a nemességnek szólnak, akkor a fordítást készíthetjük az ország fogalmából kiindulva is: Országokat királyuk lelke tesznemessé és rejt homályba, burkol be sötétséggel. Nem választó, hanem kapcsolatos kötőszót használ az éremművész, ezért úgy is lehet értelmezni a szöveget, hogy a valóban méltó királyi lelkűiét, vagyis az igazán nagy uralkodó varázshatása nem áll meg ott, hogy országát, országait nemessé, vagyis kiváltságossá teszi. Saját híre olyan naggyá növekszik, olyan fényesen ragyog, hogy az általa megnemesedett országok hozzá képest mégis homályba, feledésbe borulnak az utókor számára. A nemesség adományozása ugyanis a jövőnek, az eljövendő nemzedékeknek is szól, éppúgy, mint ahogyan a homályba rejtés gesztusa. Az sem kizárható, hogy az obscurat szó — párhuzamos ellentétként a nemesítés gesztusával — azt jelenti, hogy megfoszt nemességétől, szvlgasorba taszít. Obskúrussá, azaz ismeretlenné, nemtelenné, senki által számba nem vetté fokoz le.
