Lenkei Júlia (szerk.): Animus Regis. Mátyás király a kortársak szemével (Budapest, 2008)
Szörényi László: A király lelke országokat nemesít és borít homályba
1 22 közeg, amely a dulakodásokat megfékezhetné. Leginkább a szerelmi gyönyör virágzik itt. Senki sem rideg és savanyú annyira, hogy a női bájak meg ne lágyítanák. Sok leányzó a szülei tudta nélkül követi el a becstelenséget, és házas emberekkel barátkozik. A nemesek fölkeresik a polgárokat, és asszonyaikkal bizalmas együttlétet kérnek tőlük; a férjek odateszik a bort, és lelépnek. A városban olyan nagy a népmozgalom, hogy a szomszédságban is kevés az ismerős. Kevés a törzsökös család; sok itt a kereskedő, kinek gazdagja megvénülvén, leánykákkal házasodik össze; ezek rövidesen már meg is özvegyülnek, és nyomban hozzámennek bizalmasukhoz, akihez a megszokott házasságtörés köti vagy akinek ifjúsága csábítja őket. Az apát ritkán követi a fiú. A bécsieknél olyan a házassági törvény, hogy a túlélő léinek fele részt juttat. A végrendelkezés szabadsága igen nagy itt. A férjnek jogában áll az asszonyra hagyatkozni, az asszony is tetszése szerint hagyja a férjre a hozományt, az ingóságokat. Nem hiányoznak az örökségvadászok meg az olyan nők, akik szeretőjük kedvéért utált férjüket teszik el láb alól, és aztán az ágyasságból házasság lesz. írott jog nincs; a szokás parancsol. A törvénykezés megvásárolható, a néhány tanácsi rendeletet tetszés szerint magyarázzák. Zálogot kérnek, és ha haszon származik belőle, azt nem vetik meg, és nem tekintik uzsorának. A tolvajnál talált zsákmány a fővesztést kimondó bíróé. Embertelen büntetéseket szabnak ki. Akiket tűzzel akarnak büntetni, élve teszik a máglyára és lassan perzselik meg. Bármit keresnek, vagy a gégéjükre, vagy az épületeikre, vagy a ruházatukra fordítják; a nők ugyanúgy kalmárkodnak, mint a férfiak, és szégyen nélkül látogatják a piacot. [A. Bonfini •A magyar történelem tizedei]
