Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 hogy mi a szép, mi a művészet, és mi közük ezeknek egymáshoz. Z: Szükségesnek találod a fogalmaknak ilyen alapjukból való megvitatását és főleg definiálását? Hisz a definíciók tulajdonképpen hiábavalók, igen múlandó értékűek, minden kor, sőt minden egyéb új és új definíciókat alkot, és egyik sem meríti ki, sőt egyik sem fedi tartósan a valóságot. Én: Persze nem is lehetne ezt egy véges emberi elmében született definíciótól várni. A fő az, hogy egy ilyen meghatározás kulcs és alap lehessen egy bizonyos kor és egyén számára a „világ kincseskamrájához”, és főleg erénye az a definícióknak, ha újabb fejlettebb definíciók csíráját rejtik magukban. Sie sollen den Kern dessen in sich tragen, der sie überbietet.31 Ez különben talán minden igaz értékre áll. (?) Ő: És hiszed te, hogy voltak értékes definíciói a szépnek? Plató azt mondotta: „Szép az a forma melyen átszűrődik, átvilágít az eszme.” Ez csak kitolása a kérdésnek, nem magyarázat. Én: Valóban, ez engem sem elégít ki. Bár elfogadom, szép csak olyan forma lehet, mely átszűrődni engedi az eszmét, de nem akármilyen eszmét, hanem azt, melyet a szépség eszméjének érzek. De mi ez az eszme? Itt rejlik a kérdés mélye. Z: Nem gondolod, hogy a szépség és művészet kérdéseire úgy felelhetünk jobban, ha lélektani és társadalmi okait keressük, azt keressük, ami bennünk felkelti a szépségérzetet? Én: Ez bizonyára nélkülözhetetlen eszköze a kérdés teljes tisztázásának, azonban egész más oldalát világítja meg a dolognak. Tudni fogjuk, mi kelti bennünk a szépség érzetét, de hogy mi a szépség, hogy így mondjam, a meztelen szépség a teremtő előtt, ezt ebből nem fogjuk megtudni. Ez a lentről való magyarázata a kérdésnek. Mindennek van egy lentről és egy fentről eredő magyarázata. Mindkettő kell hogy találkozzék a valóságban, és együttvéve sem fedik maradék nélkül a valóságot. Én magamban több érdeklődést érzek a fentről való magyarázatok iránt. Különben számodra művészet és szépség milyen kapcsolatban vannak? Én azt hiszem, a legmagasabb fokban találkoznak, de lehet sok minden művészet, ami még nem tökéletesen szép, csak magában rejti a szép felé való lendület feszültségét. Z: Éppen ez az én nézetem is. Másrészt van szépség, mely nem művészi szép. Én: Ezt nem tudom. Nem tudom, hogy nem csak a mindannyiunkban szunnyadó, „tárcanélküli” művész látja, érzi szépnek a dolgokat. Egyáltalán, még leginkább így tudom magam számára a művészetet magyarázni. Vannak emberi lényünknek alapvető törvényei, egyensúly és harmónia és ütem és rend törvényei, melyek számára - a bennünk minden téren működő emberi és egyéni imperializmus számára, mely minden cselekvésünk alapja - meg akarja hódítani a világot, a mindent. Ezek az ösmeretlen (egyensúly, ritmus és rend, és harmónia) és kutatandó törvények a szép törvényei bennünk. Mármost mivel az egész világot nem tudjuk meghódítani, szimbolikus dionüszoszi játékokban találunk kielégülést. Egy új síkot keresünk, melyen ezt a világmeghódítást látszólag keresztülvisszük, ez a művészet. Ez mindig csak szent és szimbolikus játék, mint a gyermekjáték, a beszéd, a metafizika, a vallás, a szerelem és a boldogság. Z: Mindezeket egynek érzed? 31 Ezeknek magukban kell hordozniuk annak a csíráját, amely meghaladhatja őket / túlnő rajtuk. 96
