Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 Isten csak akkor állhatna ellentétben vagy kívül a „világon”, a „valóságon”, ha a plátói dualizmus volna „való”. Mert a fejlődő Isten azonos világával. A bűnbeesett elszakadt világ „része marad a tökélynek, az egésznek”, Istenének. Mivel Isten tökéletes, „mindent magában kell foglalnia”, „teremtményét” is. Azért nem tudom úgy elképzelni Istent, mint a dogmatikus vallások, kik alkotó és alkotás között áthidalhatatlan ellentétet állítanak fel. (...) Mindennek két magyarázatáról ismét: meséről van szó. Miért győz a legfiatalabb királyh? Mert a legfiatalabb a régibb meseképző és népies kultúrákban el van nyomva, tehát a mesékben revansírozza magát ezért, vagy mert a fiatalság szimbóluma. Másrészt mert érintetlen az élettől a „legfüggetlenebb a legtörvényszerűbb”. Mindkét magyarázat igaz - az egyik a „lét”-beli, a másik az „élet”-beli igazság. A mese a legnagyobb szabadság és egyszersmind a legnagyobb „törvényszerűség” világa. Benne a külvilágtól érintetlenül érvényesül az „ember”, illetve az „én” törvényszerűsége. Nincs benne a valóság ellenállása. Lukács szerint a keleti művészet „egybelát”: benne az ábrázolt tárgy, a részlet teljesen csakis az egészben szerepel, külön nem él. Szerintem realisztikusabb, mint a nyugati művészet, a valóság is egybelát. Csak a racionalizmus választ külön. Megfigyelhető azonban a keleti műtárgy nagy egységén belül az, hogy minden részlet ismét egy magába zárt egészet képez. Ez egyes kiváló nyugati művészeknél is észlelhető: Cranach26, idősebb Breughel27 jó példák erre. Ezáltal minden kis rész szimbólumává lesz az egésznek. Az idők elején stilizáltság volt, aztán naturalizmus, aztán ismét stilizáltság, az egyes művészetek fejlődési útja. Eleinte ez spontán látási mód volt, később tudatos. A zseni, a gyermek ma is stilizálva látnak. (...) Dienes Pali Leibnizről. A monádok imperializmusa: minden monád mindenre akar hatni, és hat is bizonyos fokig. Azt mondjuk, ez vagy az a dolog egy bizonyos helyen van, ugyanis ott gondoljuk, hol legintenzívebben hat. A monádok mozsárba tört összlélek, vagy a sokaság lehetne-e alap? Azt hiszem, a régi művészetet azért is érezzük olyat leegyszerűsítettnek, mert akkor egyszerűbb volt az is, amit a mindenből látott az ember, másrészt nem kapcsolódik be az akkori szavakba, formákba számunkra annyi détail-asszociálódás, mint a kortársak számára. L[ukács] Gy[örgy] a nem tökéletesen formába váltott művészetet művészietlennek tartja. Szerintem a tökéletlen, részleges formába váltás is lehet művészileg értékes, átemberesítése egy- egy érzésnek, ha az egész vers mondjuk nincs is formailag megoldva. A kifejezés már magá26 Id. Lucas Cranach (1472-1553) németalföldi festő. Lesznai gyakori hivatkozási példája. 27 A Brueghel-dinasztia tagjai Lesznai állandó hivatkozási pontjai, példái. A bécsi emigráció kezdete Lesznai munkásságára is kiható mély lelki változásokat eredményezett, és egy új alkotói periódus előtt nyitott utat. Ezt a szakirodalom „bruegheli” korszakként vagy a paraszti életképek időszakaként jellemzi. A naplóban rendszeresen felbukkanó, a hivatkozások állandó alapjául szolgáló festődinasztia több tagja nevének írásmódja egymástól eltérő. A legtöbb esetben megtartottuk a Lesznai által használt írásmódot, amennyiben az nem volt nyilvánvalóan tévesen betűzött. A dinasztia tagjai: id. Pieter Bruegel (1520/5-1569), if). Pieter Breughel (1564-1637/8); id. Jan Brueghel (1568-1625), ifj. Jan Brueghel (1601-1678). 92
