Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

Naplójegyzetek

1912-1916 Isten csak akkor állhatna ellentétben vagy kívül a „világon”, a „valóságon”, ha a plátói dua­lizmus volna „való”. Mert a fejlődő Isten azonos világával. A bűnbeesett elszakadt világ „része marad a tökélynek, az egésznek”, Istenének. Mivel Isten tökéletes, „mindent magában kell foglalnia”, „teremtményét” is. Azért nem tudom úgy elképzelni Istent, mint a dogmatikus val­lások, kik alkotó és alkotás között áthidalhatatlan ellentétet állítanak fel. (...) Mindennek két magyarázatáról ismét: meséről van szó. Miért győz a legfiatalabb királyh? Mert a legfiatalabb a régibb meseképző és népies kultúrákban el van nyomva, tehát a mesékben revansírozza magát ezért, vagy mert a fiatalság szimbóluma. Másrészt mert érintetlen az élet­től a „legfüggetlenebb a legtörvényszerűbb”. Mindkét magyarázat igaz - az egyik a „lét”-beli, a másik az „élet”-beli igazság. A mese a legnagyobb szabadság és egyszersmind a legnagyobb „törvényszerűség” világa. Benne a külvilágtól érintetlenül érvényesül az „ember”, illetve az „én” törvényszerűsége. Nincs benne a valóság ellenállása. Lukács szerint a keleti művészet „egybelát”: benne az ábrázolt tárgy, a részlet teljesen csakis az egészben szerepel, külön nem él. Szerintem realisztikusabb, mint a nyugati művészet, a valóság is egybelát. Csak a racionalizmus választ külön. Megfigyelhető azonban a keleti műtárgy nagy egységén belül az, hogy minden részlet ismét egy magába zárt egészet képez. Ez egyes kiváló nyugati művészeknél is észlelhető: Cranach26, idősebb Breughel27 jó példák erre. Ezáltal min­den kis rész szimbólumává lesz az egésznek. Az idők elején stilizáltság volt, aztán naturalizmus, aztán ismét stilizáltság, az egyes művésze­tek fejlődési útja. Eleinte ez spontán látási mód volt, később tudatos. A zseni, a gyermek ma is stilizálva látnak. (...) Dienes Pali Leibnizről. A monádok imperializmusa: minden monád mindenre akar hatni, és hat is bizonyos fokig. Azt mondjuk, ez vagy az a dolog egy bizonyos helyen van, ugyanis ott gon­doljuk, hol legintenzívebben hat. A monádok mozsárba tört összlélek, vagy a sokaság lehetne-e alap? Azt hiszem, a régi művészetet azért is érezzük olyat leegyszerűsítettnek, mert akkor egyszerűbb volt az is, amit a mindenből látott az ember, másrészt nem kapcsolódik be az akkori szavakba, formákba számunkra annyi détail-asszociálódás, mint a kortársak számára. L[ukács] Gy[örgy] a nem tökéletesen formába váltott művészetet művészietlennek tartja. Sze­rintem a tökéletlen, részleges formába váltás is lehet művészileg értékes, átemberesítése egy- egy érzésnek, ha az egész vers mondjuk nincs is formailag megoldva. A kifejezés már magá­26 Id. Lucas Cranach (1472-1553) németalföldi festő. Lesznai gyakori hivatkozási példája. 27 A Brueghel-dinasztia tagjai Lesznai állandó hivatkozási pontjai, példái. A bécsi emigráció kezdete Lesznai munkásságára is kiható mély lelki változásokat eredményezett, és egy új alkotói periódus előtt nyitott utat. Ezt a szakirodalom „bruegheli” korszakként vagy a paraszti életképek időszakaként jellemzi. A naplóban rendszeresen felbukkanó, a hivatkozások állandó alapjául szolgáló festődinasztia több tagja nevének írásmódja egymástól eltérő. A legtöbb esetben megtartottuk a Lesznai által használt írásmódot, amennyiben az nem volt nyilvánvalóan tévesen betűzött. A dinasztia tagjai: id. Pieter Bruegel (1520/5-1569), if). Pieter Breughel (1564-1637/8); id. Jan Brueghel (1568-1625), ifj. Jan Brueghel (1601-1678). 92

Next

/
Thumbnails
Contents