Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
Naplójegyzetek
1912-1916 ban véve első foka, talán meztelen lényege a művészetnek. Kifejezni (szóban, taglejtésben, tánc) ez: kiszülni, „mű”-vé szülni valamit, amit elébb magammá váltottam a mindenből. Ezért szeretem sokszor Ignotus jegyzeteit. Altenberget28, Kaffka verseit. A formát Lukács valahogy „előbbrevalónak” képzeli, és művész az, ki beleszüli érzéseit a formákba. De hogy születnének így új formák? Valahol már megvolnának, és egy ember megváltaná őket a nemlétből azáltal, hogy kitölti őket. Én azt hiszem, van egy ember (egy forma), és magába gyűri a mindenség egy falatját. A boldogság (amit annak nevezni szokás, az a lelki delelés, megállás, teljesedettség- képzet) szent játék, ornamentum, mese szimbóluma csak az elérhetetlen teljességnek, mindig csak anyag elvesztése, részleges öngyilkosság árán elérhető. De mi értékesebb Isten előtt, ez a szimbóluma a tökélynek vagy a repülő nyíl, a végtelenbe vesző út? A szülés, a munka, a legmagasabb fokig emelkedő lelki-testi anyagcsere és produktivitás más boldogság-e, valami folyamatban lévő? Egy szerelem, egy élmény azonban megadhatja mindkét nemét a boldogságnak, és éppen ezért válhat önmagának ellentmondóvá, talán veszedelmessé. Mi a szépség köze a művészethez? Papok és vándorok. Az animista világnézet a művészet legprimitívebb és még nem „tárcákra bontott” alkotása. A tökéletlen művészet és tökéletlen szerelem. Mivel művészet és szerelem ugyanazon egy csoda két oldala, két eljárási módja, úgy érzem, ami igaz az egyikben, az az ellenkező oldalon igaz a másikban is. Ezért nézem, értékesek-e a tökéletlen szerelmek. Minden olyan szerelem értékes, mely lényünknek egy részét is csak a mindenbe váltja. De mi precízen kifejezve ennek a mindenbe olvadásnak, vagy ellenkezőleg, magamba olvadásnak az objektiven megállapítható kritériuma? És miért akar egy lenni az én a mindennel! Mi határoz meg egy dolgot: a leírása, hogy ilyen vagy olyan, vagy pedig helye a mindenségben, tehát oka, célja, jelentősége? Mi a kasza lényege, az, hogy vasból és fából való tárgy, vagy pedig hogy kaszálni lehet vele? Ez attól is függ, hogy milyen szempontból nézzük. De hát mi a fő szempont, mely maga alá rendeli és magába foglalja a többit? Őszi Művészet és erkölcsét29 kezdem olvasni, társadalmilag talán megfejti a művészet lényegét, de miért épp olyan a társadalom, hogy bizonyos módon művészetet izzad ki? Művészet lehetne-e, ha nem volna világ? De mit jelent a művészet, ha nagyobb egységben nézzük, mint a társadalom? Mire kell Istennek a művészet? Zahorszkával30 való beszélgetés: Z: Tehát te igazán gyönyörködsz egy Gauguin- vagy Cézanne-képben? Én: Intenzíven, épp úgy, mint egy Cranachban vagy Tizianban. Z: Kérlek, mondd meg nekem, mi tetszik neked Gauguin képeiben? Én: Ezt pontosan, sajnos nem tudnám kifejezni. Szépnek, jól egyensúlyozottnak, kifejezőnek érzem. De avégre, hogy megmondhassam mit találok benne szépnek, tudnom kellene, 28 Altenberg, Peter (1859-1919) osztrák író, költő. 29 Jászi Oszkár: Művészet és erkölcs. Bp. Pblitzer, 1904. XX. (Társadalomtudományi Könyvtár 5.) 30 A naplóban többször megjelenő beszélgetőpartner, személyét nem sikerült azonosítani. 93
