Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)
„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)
Török Petra „Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv”1 Lesznai Anna naplójegyzeteiről Amálka 3 évesen, 1888; magántulajdon „Ez a nő olyan brutálisan gazdag, hogy muszáj szeretni”- e mondatot Balázs Béla fogalmazta meg 1911. január végén Lukács Györgyhöz írott levelében.2 Mások sem fukarkodtak Moscovitz Amáliáról3 , művésznevén Lesznai Annáról - vagy ahogy barátai nevezték, Máliról - szólva a talán túlzónak és patetikusnak ható jelzőkkel és fordulatokkal. Miért nevezték őt egy még el nem ért női fejlődési fok előfutárjának (Jászi Oszkár), óriási búbos kemencének, akiben a legerősebb a szeretet volt (Gráber Margit), egy virágokat és gyümölcsöket szóró misztikus vulkánnak (Balázs Béla) vagy éppen szeretett nővérnek a versben (Ady Endre)? Ki volt Lesznai Anna, mi volt emberi és művészi titka? A választ hátrahagyott irodalmi hagyatékában: verseiben, naplóiban, meséiben, pedagógiai feljegyzéseiben és regényében találhatjuk meg, míg érzéseit, élményeit a világ képeit terveibe rajzolva, akvarelljeibe festve és párnáiba hímezve lelhetjük fel. 1 Lesznai Anna naplójegyzetei (a továbbiakban: Naplók) PIM Kézirattára V 3670/43/6. 2 Lukács György levelezése (1902-1917). (Szerk.: fekete Éva-Karádi Éva). Bp., Magvető Könyvkiadó, 1981. 334. old. 3 A család nevének írásmódja igen változó, a különböző generációkhoz tartozó leszármazottak más-más változatot használtak, és a források sem egységesek az írásmód tekintetében. A magyarországi főnemesség Gudenus-féle genealógiájában Moskovitz Géza szerepel, aki névjegye tanulsága szerint magát Moscovitz Geyza-ként jegyezte. Fia nevének írása ugyanebben a forrásban: Moscovitz. E bizonytalanságok miatt Moscovitz Geyza nevének írásakor névjegyét, Moskovitz Iván nevének írásakor partecéduláját tekintettük irányadónak. 6
