Török Petra (szerk.): Sorsával tetováltan önmaga. Válogatás Lesznai Anna naplójegyzeteiből (Budapest, 2010)

„Mindenképpen úgy érzem, ez lenne a fő könyv” - Lesznai Anna naplójegyzeteiről (Török Petra)

Intimitás - ez talán az első kifejezés, amely a naplók kapcsán eszünkbe jut. A naplókat általában rejtegetik vagy regényes lelkületű szerzők titkosírással írják őket, és persze mindent ott vallanak meg, amit máshol nem tudnak. Később a leszármazottak a hátrahagyott naplókat hosszú-hosszú évtizedekre zároltatják, rosszabb esetben ők maguk végzik el a szelekciót a magánjellegű és a közérdeklődésre számot tartó részek között, megsemmisítve az intim vagy rájuk nézve kedvezőtlen részeket, de vannak olyan naplóírók is, akik egy drámai gesztussal maguk vetnek véget a bizalmaskodásnak, és életük alkonyán elégetik, széttépik, megsemmisítik feljegyzéseiket.

Az is megesik, hogy napló címen valami egész mást hagynak ránk, mint amit várnánk. Lesznai Anna naplói ezen irodalmi műfaj különös darabjai. Napló voltukat (részben a szerző intenciója, részben pedig a kronologikus rendben egymást követő feljegyzések jellege miatt) nem kérdőjelezhetjük meg. Lesznai naplói mégis leginkább e műfaj egyik alcsoportjához, az intellektuális vagy munkanaplóhoz közelítenek, hiszen az abban foglaltak leírását elsősorban nem a mindennapi tények és köznapi történések dokumentálása és archiválása, hanem azok továbbgondolása, későbbi szellemi és munkaanyagként való felhasználása tette szükségessé: „Furcsa, hogy (...) absztrakt gondolataimat kell naplómba írnom, s empirikus magamat nem kell leírnom, megírnom. (...) Olyan cseppfolyós az én, megfoghatatlan patak. A napló kavicsok, melyek a partra vetődnek. (...) Miért írom ezt a naplót, miért érzem fontosnak éntele- nebb énem líráját? Miért nem írom napi örömeimet, fájdalmaimat? Pihenni akarok magamtól? Értékesebbnek érzem objektívebb magamat? Vagy (...) közelebbnek potenciális magamhoz? S ha igen, igazam van-e? - Nem hiszem. Vagy úgy érzem, az empirikus lírát életben, és nem írásban kell letudni?”4 Lesznai e feljegyzésekkel alapanyagot szolgáltatott saját lelki, szellemi és spirituális továbbfejlődése, munkái számára.5 Naplójának éppen ezen sajátos szerepe ad lehetőséget arra, hogy az életmű és a személyes élettörténet rekonstrukciója megtörténjék, kiegészítve a közgyűjteményekben és magántulajdonban őrzött Lesznai-műalkotások és az irodalmi hagyaték által eddig körvonalozott alkotói és emberi portrét.

4 Naplók (V 3670/43/6)

5 A naplóból hosszabb-rövidebb részletek jelentek meg Vezér Erzsébet: Lesznai Anna élete (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1979) című kismonográfiájában, Simonovics Ildikó: Lesznai Anna mesevilága (In: Tanulmányok Budapest múltjából. XXVI. Szerk.: Szvoboda Gabriella. Bp., 1997.) című dolgozatában és a Vezér Erzsébet és Karádi Éva szerkesztetted vasárnapi Kör című dokumentumkötetben (Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1980). Emellett a naplóból tematikus részleteket közöltünk az alábbi publikációkban: Török Petra: A körtvélyesi „Jardin Paradis” - Lesznai Anna felvidéki Árkádiája. Kalligram, 2003. április, 27-57. old.; Török Petra: „Gránit a siratófalban, ütem magyar ajkú dalban”. Múlt és Jövő, 2001. 59-73. old.; Török Petra: Boldogságországba jutni. Ezredvég, 2006. október 61-72. old.; Török Petra: „A napló kavicsok, melyek a partra vetődnek” - Részletek Lesznai Anna naplóiból. Enigma 51. kötet, 2007. 65-106. old.

7